Mennyire normalis, hogy egy 13 (lassan 14) eves fiu az anyjaval aludjon?

Nem normális

Nem normális. Eleve nem kellett volna hagyni, hogy az anyjával aludjon - max. pár hétig, amíg újszülött -, aztán apránként a saját ágyába szoktatni.

Semennyire, lesznek ebből még személyiségfejlődés-beli gondjai.

Nem igazán, és nem világos, hogy kinek az igénye ez. Egyébként aludhat az anyjával akár egyéves kora felett is, simán leválik a gyerek, de ez a kötődés már patológiás.

Ha meg onnan nézzük, hogy úgy overall semmi közünk hozzá se nekünk se másoknak, ha nekik kettejüknek így megfelel, akkor ez a privát dolguk.

Semennyire sem normális. De egy csomóan nemi életet is az anyukájukkal élnek, és hiába nem normális, se te, se én nem fogjuk tudni megakadályozni a dolgot.

Szerintem nem normális. Én 14 éves koromig apámmal egy szobában és egy kihúzható ágyon aludtam, de csak mert a helyzet megkívánta. 12 éves koromig még elment, de aztán 13-14 éves koromban kifejezetten utáltam a helyzetet. Szerencsére 14 évesen ez meg változott, elköltözhettünk, lett saját szobám. Úgy hiszem, ha normális mederben folynak a dolgok, ennyi idősen már igénye is van rá. Teszem hozzá, ha valakinek xar napja volt, iskolában, munkahelyen vagy máshol olyan történt, ami nyomott hagyott a lelkében, 20 vagy 40 évesen sem ciki, ha mondjuk 1 éjszakára a gyerek a szülővel alszik, mintha egy megnyugtató ölelést kérne, néma támogatást. De hogy állandóan, az nem. És a lassan 14 éves fiúból lesz majd 15, 16, 17, 18... és így tovább.

#5: attól még, hogy valami privát, lehet nem normális.