Miért gyűlöl? Miért jutok mindig ehhez a kérdéshez?
Tudom, réges-rég elmúltam 18, ne is keressem anyámat, ezt fogjátok mondani, oké is.
De mégis, miért jó neki hogy folyton valamibe beleköt, veszekszik, kritizál, fenyeget, stb.?
Miért jobb érzés neki a vita, a feszültség, mint a békés nyugalom?
Talán anyádtól kéne megkérdezni.
Majd írd le mit mondott.
Na nekem van egy idegbeteg nővérem, aki állítólagosan kedvel engem. És mivel sokszor keres is, igaz lehet.
Ellenben nincs olyan alkalom, amikor ne káromkodás lenne a vége, összeveszés, mert kb emberi módon nem képes kommunikálni, valahogy az a tévképzete, hogy minden létező ember egy kutya, aki igényli, hogy irányítsák, és tuskó stílusban beszéljenek velük.
Na lehet, muterod is ilyen.
Kérdező: nem lehet tudni, vannak ilyen szülők.
Nekem is mesélnek szívfacsaró történeteket, hogy például a gyerekeknek kiskoruktól anyuka velük kapcsolatos ócsárlását kellett hallgatni (egyszer csak hirtelen bement a gyerekszobába és elkezdte a szünetnélküli "hejj de jó lenne ha nem lennétek a világon, miért kellett nekem gyereket szülni") monológot.
Az ő lelkében keresendő a probléma.
Vannak az életben is ilyen emberek: semmi se jó nekik, közösségbe kerülve ha azt mondod valamire: "Ez a dolog bevált nekem", akkor felháborodva kikérik maguknak: "vajon miért reklámozod/másnak ne ajánlgasd inkább", ők persze építőjellegűen nem állnak hozzá semmihez, de a mások degradálása az nagyon megy.
Tudom nem túl infófús amit írtam, ezért nem is értitek teljesen, hogy milyen is az anyám. Annyira nem gáz, mint ahogy gondoljátok.
Nem féreg egyáltalán, és nem is akar igazából rosszat. Szóval nem direkt szivatásból csinálja, meg sose volt az a minek is szültem gyereket típus.
Egyszerűen csak annyira máshogy gondol dolgokat, annyira más megoldásokkal él, mint én, hogy valahogy mindig kialakul köztünk az ellentét. És persze minden esetben úgy gondolja, hogy az ő elképzelése a jó, bármiről is legyen szó.
Baromira nem kompromisszumkész. Bár alapvetően ő sem akar vitát, de az, hogy néha átgondolja, hogy az én akaratom is jó lehet, hogy hagyja, hogy úgy legyen, vagy megkérdezzen, hogy én hogy gondolom, az kb kizárt.
Már ismerem annyira, hogy tudom sokszor mit hogy tenne, és már előre inkább úgy is teszem, hogy abból se legyen vita. De mindent nem tudok előre kitalálni, és őszintén szólva nem is akarok.
Sokszor, hogy ne legyen vita, meg is kérdezem, hogy ezt vagy azt hogy akarja...és sokszor nem mond semmit, vagy hogy mindegy. Aztán ha adott dolog kész, akkor elkezdi mondani, hogy de ő azt nem így csinálta volna, na pláne ha az az adott dolog kérdőjeles volt, és az én megoldásommal valóban nem sikerült a legjobban... Akkor aztán utólag tudja ám mondani...
Na szóval tényleg valahol jó ő és jót akar, de idegőrlő mégis sokszor, hogy legszívesebben odakiabálnám neki, hogy anya miért gyűlölsz? Olyankor csak gyűlöletnek érzem, még ha nem is az.
Nem tudom jól megfogalmazni, na.
Talán inkább az a kérdésem, hogy ő (és sok más ember a világon) miért nem törekszik arra, másokkal (de főleg szűk családjával) békében létezzen és hozzon meg közös döntéseket, vagy apró közös tetteket? Miért jó a feszültségkeltés és a vita?
???
Arra tudok gondolni, hogy szigorú szülei voltak, akik őt sem tisztelték. Belévertek egy mindenre kiterjedő értékrendet a fejébe, ami úgy van és máshogy nem is lehet. Így, mivel az ő határait, döntési szabadságát nem tartották tiszteletben, ő sem tanulta meg ezt. Talán úgy tűnhet, hogy piszlicsáré dolgok fontosabbak neki, mint a családi béke vagy a te mentális jóléted, de nem hiszem hogy ez tudatos lenne.
Egy ismerősöm viselkedése hasonlít az általad leírtakra, az ő történetéből kiindulva írtam ezeket.
Nagyon jókat elbeszélgetünk, de néha ilyen full hülyeségeket talál ki, amiket nekem muszály lenne úgy csinálnom. Mai eset: mekiben ettünk és kérdezte, mit kérek és akkor mondtam, hogy egy sima sajtburgert. Ő kérte ki a kaját és nem azt hozta, amit kértem, hanem 2 Big Mac-et, mert a sajtburi az csóró dolog olyat nem lehet enni.
Kb. 20 percig győzködtem arról, hogy ugyan már tartsa tiszteletben, ki mit akar enni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!