Érezhetem-e jogosan azt az érzést, hogy nem voltak jó szüleim annak ellenére, hogy szerettek és próbálták nekem a tőlük telhető legjobbat adni?

Egy kérdés alá írt komment alapján íródik ez most.

Édesanyám egy toxikus családból jött, és eltökélte, hogy ő mindennél jobban fogja szeretni a gyerekeit, ha egyszer lesz nekik. Szeretett is, ezzel nem volt baj, ám nagyon sokszor kaptam tőle rideg mondatokat, pl.: utálatos vagyok, mocsok, r1b1, nem normális, h0lye, nyomorék, és nem egyszer mondta, hogy ő biztos nem szült volna meg, ha tudja milyen leszek. Amikor kicsi voltam, olyan problémákba beavatott minket, amibe nem kellett volna. Apám viselkedése, anyagi helyzetünk, stb. Én mindig meghallgattam, de utólag visszaemlékezve ez nem volt túl jó. Van olyan emlékem, amiben akár csak szóban, akár fizikailag, de bántalmaz engem, egy olyan dolog miatt, amit nem én csináltam, nem rajtam múlott és ezt tudta ő is. Tinédzserkoromban nagyon megromlott a viszonyom vele, mert ő nagyon rátelepedős volt, mindig ölelgetett, puszilgatott, sokszor úgy kezelt, mint egy 5 évest. Nagy harcok árán tudtam elérni, hogy normálisan kezeljen, de sokszor még 16 évesen is meg akarta fogni a kezem a zebrán. Amikor megbántott, akkor mindig jópofizott, mézes-mázaskodott. Sose kért bocsánatot, volt, hogy adott 500 ft-ot, volt hogy telefont vett nekem, hogy felejtsek.

Apám pedig az életem első 10, de inkább 15 évében csak egy jelképes motívum volt az életemben, mint a magyar címer, ami minden iskola tantermében ott van. Velünk élt, jókat játszottunk, beszélgettünk vele mindig, tinédzserkoromban vele jó lett a viszonyom. Viszont amikor kicsi voltam, gyakran megvert minket, alkoholproblémái voltak, állandóan balhéztak anyámmal. Többször volt olyan, hogy apám annyira belehergelte magát a veszedésbe, hogy volt, hogy az éjszaka közepén felöltöztetett engem meg az öcsémet anyám, és elindultunk sétálni. Volt, hogy apám lökött ki minket a házból. Többször néztük végig, hogy verte anyámat. Egyszer apám azt mondta előttünk anyámnak, hogy anyám fogjon meg engem és a tesómat, és adjon oda valakinek minket, aki jó pénzt fizetne értünk. És ezt nem viccből mondta. Sokáig stresszeltem emiatt. Tizedik osztály előtt halvány lila fingja nem volt, hogy mi kell nekem az iskolába, pedig már előtte 9 beiskolázást már lenyomtunk, csak ugye apám ilyenekbe sose vett részt.

Igazából próbáltak anyagilag mindent megadni, de mégse sikerült. Anyám mindig vett fel hitelt, de nem arra, amire kellett volna, hanem h0lyeségekre. Házunk sose volt, albérletből albérletbe költöztünk.