Akik cigiznek, milyen reakciója volt a szülőknek, amikor megtudták?

Nem örültek,de anyám is cigizett,így nem akart papolni.

A tiltás felesleges, amíg nem tudta is megoldottuk suli után, vagy épp ott,ahol tudtuk. A bandából valaki mindig tudott szerezni pár szálat. Inkább kiskortól kezdve kell belenevelni a gyerekbe,hogy miért ne szívja.

"A tiltás felesleges, amíg nem tudta is megoldottuk suli után, vagy épp ott,ahol tudtuk. A bandából valaki mindig tudott szerezni pár szálat. Inkább kiskortól kezdve kell belenevelni a gyerekbe,hogy miért ne szívja."

Nem értek egyet ezzel a saját tapasztalataim alapján.

Mi szigorúan voltunk fogva ilyenben, biztos, hogy haza nem mertem volna menni azzal, hogy cigizek, mert lettek is volna következményei, amiket nem akartam (pl.zsebpénzelvonás, szobafogság, stb). Nyilván, ahogy írod, mindig volt valaki a társaságban, aki szerzett pár szálat, jobban mondva voltak olyanok, akiknek a szülei hasonló hozzáállást tanúsítva nem tiltották a cigizést, mert minek, úgyis csinálja majd.

Hát, a nagy különbség ugyebár az volt, hogy mi, akiknek szigorúbb szülei voltak, tényleg csak alkalomadtán, titokban, menősködés miatt szívtuk, de emiatt nem is tudtunk rászokni a cigire, míg azok, akiknek a szülei ezt lazán vették, szinte mind rendes láncdohányosok voltak évekig, vagy máig azok, hiszen a cigiről nehéz leszokni, ha szívja az ember.

2

Ebben is van igazság, de anyám hiteltelennek gondolta miután ő láncdohányos. Apám detto,bár ő sz.rt rán egész èletében.

Egyénfüggő is,valaki hamar rászokik( én pl.)a haverom évekig kocadohányos volt,neki se volt tiltott, mégse szokott rá. Hajlam kérdése is.

16 voltam amikor megtudták. Szüleim nem dohányoznak. Gyakorlatilag beközöltem hogy rászoktam. Tudtam hogy nem tudnak mit csinálni, ők is tudták. Nem örültek, de nem vesztünk össze rajta.

Ja és így kimaradt az a sok, egyértelműen a szülőket egyértelműen hülyének néző terelés, ami a cigiszagra, kabátzsebben talált cigire vagy öngyújtóra vonatkozik :D

"Ne az ágy alatt dugdosd a cigidet, úgyis belátok alá már az ajtóban állva is...ja, és ne járkálj az utca végére, szivd itthon. Egyszerűbb..úgyis tudok róla":)

Ennyi volt. Szerencsére ma már nem dohányzom!

Pont a cigi az, amit nem lehet letagadni. Az alkohollal ellentétben (ami ha kocapiás vagy, akkor ha el tudsz vonulni valahova, valakihez, amíg kijózanodsz, és le tudsz tusolni, utána, ha csak alkalmanként, azaz nem rendszeresen és nem hatalmas adagokban csinálod, nem marad nyoma - nem épülsz le tőle, stb.) az beissza magát a ruháidba, sőt, a bőrödbe is.

Tudom, mert a ruháimon rendszeresen lehetett érezni, amikor a 2000-es évek elején nemdohányzóként és passzív dohányosként (akkor még nem volt ilyen szigorú jogi szabályozás) olyan helyen dolgoztam 40 ember között, akik mind dohányosok voltak, és olyan helyen dolgoztam, ahol hegyekben, tonnaszámra állt a dohány (vámhivatal - még mielőtt NAV néven egyesült volna az APEH-hel).