Anyámmal háború tört ki újra, kihátráljak büszkén, vagy beleálljak bátran?

Hosszú lesz bocsi.

Szóval nevelőapám nemrég öngyilkos lett, ő teremtette meg mindig a családi békességet, meg nyugalmat, semmi feszkót nem engedett közöttünk anyámmal.

Már nevelőapám közbe lett anyámnak egy új faszija, legyen Zs.

Szóval anyám aki egybe a főnököm is, ugyan azt csinálja mint amikor nevelőapámmal összejött, teljesen kifordul magából, bármi is történik az az én hibám, amikor nevelőapám meghalt és lementem segíteni takarítani akárhányszor leültem már egyből fennhangon, hogy azonnal álljak neki valaminek mert ZS ott seper, és nem ám én ülök addig, ezt a sztorit egy elég nagy stressz előzte meg amúgy is, mert előtte való nap autót cseréltünk mivel az övé klímás, és 360 kilométerre kellett mennem, pont a legnagyobb kánikulában.

Ebből az lett, hogy ő az én autómon égve hagyta a világítást, állítólag nem tudta, hogy mi sípol (nem sokat, csak 15 órát kB), és természetesen mivel akku töltő volt a közelbe, ezért Zs.-vel azonnal nekiláttak inkább bikázgatni.

Mondanom se kell Bsi kisült.

Telefon azonnal jöjjek, szar az autó, és mit képzelek magamról.

Zs persze azonnal intézkedett, mondta, hogy a tréleres barátja szívesen beviszi nekem a városba 10.000 forintért.

Már akkor teljesen elkattantam teljesen, hogy semmi közöm az egészhez itt se voltam, meg se kérdeztek, én fizessek?!

1 hónapja húzódik a történet, pénteken miután semmi infó már, hétfőn pedig ismeretlen helyre vontatták kérdőre vontam ZS.-t, hogy hol az autóm és mi van vele, mert 25-re volt ígérve, így 1 hónap után.

Persze nekem támadt, hogy hálásnak kéne lennem, mert megcsinálják saját pénzből, aztán jött anyám is, hogy én mit képzelek inkább bocsánatot kéne kérnem ezért, meg én erőszakkal elvittem az autóját (direkt megkérdeztem, hogy jó - e így neki, ő nyugtázta a dolgot)

Aztán egy hatalmas vita, és akkor b@sszam meg az autómat nem csinálnak rajta semmit, de fizessem ki az alkatrészeket, számító dög vagyok, meg ilyesmi, azonnal kérjek bocsánatot .

Oké semmi gond, de bocsánatot nem kérek.

Később Zs ír üzenetben, hogy őszintén reméli, hogy pofonokat fogok kapni az életbe.

Ő teljesen elfelejtette, hogy májusban lepasszolta nekem a kistesómat 2 hónapra, amíg ő meg Zs rendezi az életüket kb, semmit nem kértem tőle, de egy köszit se kaptam, persze le kell nyelnem, csak családi háború idején nehéz türtőztetni magam.

Szóval most ott tartunk, hogy mivel én a Zs vel így beszélek, meg mostanában nem is foglalkozok vele, hogy az ügyvezető igazgatónak is aranyosan mindent is elmesél, ő pedig ugyan úgy leb@sz miatta, csak csukott ajtónál 😝

Gondolom ennek is híre megy, vagy akár az állásomba kerülhet, szerintetek mi tevő legyek?

26/f