Hogyan adjam apukám tudtára finoman, hogy nem nagyon szeretek ilyen nagy biciklitúrákra menni?

Ma tényként közölte velem, hogy ,,szombaton Velencei tó". Én meg mondtam, hogy jó, de akkor valamikor előtte menjünk el xy-ra (ez egy közelebbi hely, apummal többször mentünk el oda bicajjal). Erre mondta, hogy akkor holnap tudunk menni. Én szeretek biciklizni, egyik kedvenc sportom, de ilyen nagy távokra annyira szívesen nem megyek. Apukám gyorsabban is megy, mint én, egy csomószor lemaradok, akkor meg nem tudok szólni, nem is szeretek autók között biciklizni, a biciklis öltözékben is kényelmetlenül érzem magam, elfáradok hamar.. Apukámnak nem merek szólni, úgyse értené meg. Mondaná, hogy ,,de hát én úgy tudtam Juli, hogy szeretsz biciklizni", meg hogy ,,de hát kell sportolni".

Meg nem tudom, hogy ez mennyire reális félelmem, de elvileg a következő napokban fog megjönni nekem, menstruálva meg kissé kellemetlen lenne cangázni. Betéttel borzasztó lenne a nyeregben ülni, a nagy méretű összegyűrődni, és átáznék, tampont még nem használtam, egy középkorú férfinak meg nem merem mondani, hogy légyszi' álljunk meg, mert cserélni kéne.

Segítsetek, mit csináljak?!!