Szülők ti megengednétek a 13 éves lányotoknak hogy fiúja legyen?

"Mint iskolai, mint szülői részről, mármint a felvilágosítás."

Az iskolában nincs ilyen jellegű felvilágosítás, és nem is az iskola dolga. Az iskolában a teste működéséről, esetleg a védekezés mikéntjéről kap a gyerek információt, feltéve, hogy a szülő ehhez hozzájárul. Én általános iskolában dolgozom, és azt kell, hogy mondjam, hogy a szülők kifejezetten ellenzik a szexualitással kapcsolatos felvilágosítást. Szerintük az még korai, nem kell a gyerek figyelmét "felhívni" rá.

A múlt héten a védőnő nálunk a 6. osztályban tartott órát kizárólag a menstruáció és fiúknak az erekció és éjszakai magömlés témakörében. Volt olyan szülő, aki jelezte az osztályfőnöknek, hogy nem ért ezzel egyet, mert az iskola "megelőzte" őt, holott a kislány negyedikes kora óta menstruál.

42

Én 12 éve voltam ált.sulis, valóban nem volt tanterv része ha jobban visszagondolok, de volt egy jó fej biosz tanárunk aki önszorgalomból tök jól elmagyarázott minden, viccesen, de még is érthetően :D

"Az iskolában nincs ilyen jellegű felvilágosítás, és nem is az iskola dolga"

2001 es 2008 kozott voltam altalanos iskolas, nekunk volt felvilagositas. es igenis az iskola dolga is, rengeteg haztartasban ez tabutema, vagy a szulo maga sincs kepben a dolgokkal, ezert nem lehet arra szamitani hogy otthon megkapja a szukseges informaciot

A lányom 6.-os, 12 éves. Mikor 5.-es volt, már volt két pár az osztályában... Kérdeztem a lányomat, hogy mégis mit takar az osztálytársainál a "járás"? Mi az, hogy együtt vannak? Hát kb. annyiból állt, hogy "ő az enyém és senki nem szólhat hozzá". És ennyi :D

Kisajátították a lányok a fiúkat, beosztották, kivel állhatnak szóba, és féltékenységi jeleneteket rendeztek. Még csak kézen fogva se jártak. A fiú úgy eltekert biciklivel a "barátnője" mellett, hogy nem akartam elhinni, hogy ők "járnak". :D

13 évesen sem az ágyban indítanak az biztos. Persze vannak kivételek mindig, tudjuk. De nem kell minden fiú lányt egyből elítélni ebben a korban.

Én se örülnék mellesleg, ha a lányomnak a közeljövőben barátja lenne. Szerencsére még nem tart ott, és a többieken is csodálkozik, meg igazából össze szoktunk nevetni a hátuk mögött, mert azon túl, hogy keresztbe tesznek csak egymásnak, több hasznuk nincs a "párkapcsolatukból" :D Kb annak örülnek, hogy elmondhatják, hogy van barátom, de fogalmuk sincs, mit kéne csinálni vele.

Mikor én voltam ennyi idős, nálunk is voltak az osztályban lányok, akik javában "pasiztak", némelyik már nem volt szűz mire középsuliba ment...

Mindig voltak lazább felfogásúak... Mellesleg az egyik-másik ilyen volt osztálytársam épp példás mintaanya, családanya..

Anno általánosban ment ezerrel az első szerelem. Nekem ez kimaradt, de szinte az összes lány élte az izgalmát, a komolytalan komolyságot. Az egyikük összejött a másik osztályból az egyik fiúval. Kemény három napig tartott a lángoló szerelem, de ők kijelentették már az első nap, hogy járni kezdtek. Ja és ezt úgy, hogy csak az iskolában találkoztak, fogták egymás kezét és azt hiszem egy aprócska csók is elcsattant. Összesen 24 órát sem voltak együtt, szünetekben találkoztak. Otthon nem lett elmondva a "kapcsolat".

Megint más csak a nyálát csorgatta, álmodozott, de nem történt semmi. Megint más összejött valakivel, de az sem tartott sokáig. És megjegyzem, a csók szinte nagyobb dolog volt a szexnél, mert az utóbbi olyan távolinak tűnt, hiszen csak 12-13 évesek voltunk.

Én ugyan nem vagyok szülő, de ha lenne lányom, akkor én ismerném, és muszáj lennék bízni benne, hogy jól csináltam a nevelését. Manapság korábban kezdik, ezért felvilágosítanám, előzzük meg az esetleges bajokat. Jönnék a szülői hegyibeszéddel, a lelkizéssel, hogy várjon még, tisztelje saját magát, csak akkor tegye, amikor nem csak a háborúzó hormonok irányítják, hanem tényleg Ő szeretné, és bármikor történjék meg, szóljon nekem. 16 évesen nem várnám el, hogy tudassa velem az infót, ennyi idősen igen. Nem cseszném le érte, mert az ő kis élete, az ő döntése, és ettől a hártyája nem fog visszanőni. Ha nem terhes (és erős ajánlanám, hogy ne legyen az, mert az már egy másik szint, ami még baromira nem csak az ő döntése), akkor maximum azt bánhatja meg, hogy túl korán tette, várni kellett volna valaki komolyabbra, fontosabbra, de ez nem kísérti egész életén át, max később azt mondja, mekkora hülye volt.

Amúgy ennyi idősen általában több szabadsága van a gyereknek, az iskolában és amíg nincs otthon, nem is látja a szülő. Az, hogy ezt így elmondja az anyjának, hogy tetszik neki valaki, szerelmes, értékelendő bizalom, ami tiltással nem vezet sehova. Ne tiltva legyen, esze legyen a dolgokhoz és döntéseket hozni. Többek között azt, hogy oké, járni kezdenek a fiúval, tök jó, de ha a fiú hamar szexuális életet akar élni, a lány pedig nem, de azért a fiú édesgeti, hogy "na légyszi", akkor tudja tartani magát. Ha a fiú nem vár, és ettől függ a kis kapcsolatuk, ennyit is ért, legyen önbecsülése a lánynak.

Nincs tökéletes szülő, gyermek és nevelés. Vagy messze vagyok az anyaságtól, vagy soha nem is lesz hozzá közöm, de apám az van, és egyedül nevelt fel, figyeltem a körülöttem lévőkre és meghallgattam őket, idősebbeket, kortársakat és fiatalokat, szóval nem feltétlen kell hozzá szülnöm, hogy legyen véleményem erről.

20/l

Tudod, a személyiség egészséges fejlődéséhez hozzá tartozik a gyermek- és tinédzserkori szerelem. Visszafordíthatatlan kárt okoznál, ha ebbe beleszólnál.

Elképseztő, milyen káros divatok kezdenek terjedni manapság. Aztán csodálkozunk, ha torz személyiségű, nulla párkapcsolati intelligenciával rendelkező "felnőttek" nevelődnek ki. Ne mondd, hogy te iskolás korodban nem voltál soha szerelmes... Ez az időszak nem csak az eszeveszett tanulástól, meg a depresszióba kergető teljesítményhajhászásról szól! Hanem arra, hogy a gyermek felkészüljön a felnőtt életre. Megtanulja a szabadidejét beosztani, megtapasztalja a különböző szociális kapcsolatokat: barátság, szerelem. És igen, néha a csalódásokat is. Ez is hozzá tartozik az ép személyiség kialakulásához.

Láttam rá példát, milyen az, amikor valakinek gyermekkorban elnyomják az érzéseit. Egyikük egy aranyásó lett (és nem bányászati értelemben), másikukat úgy használta ki, és ejtette teherbe az egyetemistaként megismert első pasas, hogy fájt nézni. A harmadik ilyen, akit ismerek, pedig 30 évesen is egy szociális analfabéta. Te melyik sorsot szánod a lányodnak? Mert ha egyiket sem, akkor ne szólj bele az érzéseibe, hagyd, hogy ő is megtapasztalhassa az egyik legcsodálatosabb érzést a világon.

"Szerintük az még korai, nem kell a gyerek figyelmét "felhívni" rá."

De jó lenne, ha csak olyan vállalna gyereket, akinek van agya is, nem csak ivarszerve.