Hogyan mondjam el anyáméknak hogy úgy döntöttem Budapestre költözök?

22 éves vagyok, nő, jelenleg nem Pesten élek, dolgozok. Úgy alakultak a dolgok hogy pár hónapja visszaköltöztem anyumékhoz. Őszintén szólva csak kényszerből, nem felhőtlen a kapcsolatom anyámmal. Ezt én tudtára is adtam hogy valószínűleg ez csak átmenetileg lesz, mert amint tudok én külön fogok költözni. Nem szeretném leírni miért ilyen a kapcsolatunk, az másik téma, hosszú, a lényeg hogy nagyon sokat bánt a viselkedésével, jelentősen megromlott a kapcsolatom vele. Bár sosem volt meg a normális anya-lánya szeretet...

Amikor először külön költöztem, anyám szó szerint megbolondult, magába zuhant, amiért "itt hagytam". 5 percre egy másik utcába mentem. Hónapokkal később sem csillapodot, egyszerűen nem volt hajlandó elfogadni, hogy már külön szeretnék élni, pláne úgy hogy 22 éves vagyok, van saját életem, dolgaim, ne telepedjen rám. Életképtelennek nevezett, éhen döglök majd meg ilyenek, a szemében én nem tudom ellátni magam, de még olyanokat is hozzám vágott, hogy nekem ne is legyen gyerekem, mert azt sem tudnám ellátni.

Úgy döntöttem elköltözöm innen, de nagyon félek anyámmal mi lesz. Az egész család tőlem várja azt, hogy én segítsek anyámon. De hogyan? Ha ő nem képes mentálisan arra hogy feldolgozza, akkor mit csináljak én? A másik dolog meg, hogy anyám nem dolgozik. Csúnya vagy nem csúnya, de büdös neki a munka. Apám tartja el, de nagyon ki van készülve mellette. Kérdeztem tőle is, hogy miért nem lép le, hisz el vannak válva, nem kötelessége tartani!! Egyszerűen nincs meg a lelkiereje hozzá, vagy nem tudom. Félek hogy a nyakamra marad, én nem keresek annyit, Pesten se keresek majd annyit hogy én eltudjam őt tartani, és őszintén nem is szeretném. Menjen el dolgozni, fiatal 43 éves nő... Hozzáteszem, mindig megvettem neki ezt-azt, adtam neki pénzt, fizettem az ő részét stb. otthon is mindig adtam pénzt a családi kasszába.

Nem fogja tudni feldolgozni lelkileg hogy elköltözöm, félek hogy pszichiátrán fog kikötni, vagy valami lesz vele. De magamat nem fogom mérgezni, ha nem érzem itt jól magam. Még barátaim sincsenek itt, mindenki Pestre költözött már.