Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, amikor az apa es gyerek egyszerre hisztizik, a nő meg ott van egyedül?
A szituácio:
A gyerek az apjával akar játszani, aki nem foglalkozik épp vele, mert rájött a beteges féltékenység és "szivja a vérem."es egyre jobban rápörög a témára vörös fejjel. És nem egy angyali ember, hanem azért nem árt nyugtatni.
Közben a gyerek az elhanyagoltság miatt elkezdi őt provokálni(ott ugrál körülötte, rámászik, labdával dobálja)a gyerek szóra nem hallgat, azaz ha pl ki van küldve, még neveletlenebb lesz és kezelhetetlenebb. Tehát csak olaj a tűzre.
Közben az apa sem hallgat a szóra, mindent cáfol, nem hisz nekem.
A helyzet kezd az őrületig fokozódni mint valami bolondok házában. Teljesen egyedül van az anya a helyzetkezelésben.
Így az megy, hogy a gyermeket gyorsan el kell vinni valahova, ami este 8 után nemigen lehetséges, az apának meg terelni az agyát, gondolatait, lenyugtatni.
Normálisan beszelgetve sem érti meg az apa, hogy amit művel az nem normális, állandóan az anyát hibáztatja.
Szóval kb "összeférhetetlen a gyerek és az apa. A kettejük hisztije egyszerre kezelhetetlen, el kell őket különíteni egymástól.
Az anyának viszont szüksége van a férjér és a gyerekre is. Mindkettőt szereti. Es mindenki szeret mindenkit valójában.
Csak vannak ezek az élhetetlen helyzetek
Most komolyan annak a szegény kisgyereknek ezt kell hallgatnia? Csak mert ti szeretitek egymást??
És a gyereket ki szereti? Szerintem ti biztos nem! El viszitek este méshová,mintha csak egy kolonc lenne a nyakatokon. Azt a szerencsétlen gyereket minél előbb adjátok oda egy rendes családnak. Ti meg szeressétek egymást nyugodtan.
Meg áll az eszem!
Kedves kérdező!
Az én szüleimnèl is sokszor állt a bál.. mit is mondjak,rohadt szar volt így felnőni. Ha feszültség volt köztük velem is ment a vita.
És miért is nem váltak el? Jah,mert szerették egymást..de ez nem volt normális.
Hogy mit értek el ezzel? Sok évnyi szorongás, önbizalom hiány, szeretet hiány.. nem tudtam elfogadni nagyon sokáig,ha valaki szeret,mert nem hittem el. Pusztítottam magamat.. ezt úgy mind a szüleim miatt..
Miután leèrettsègiztem, már nem is beszéltek egymással..
Ha jót akarsz annak a gyereknek hagyd el!
Jóságos ég.
Egyedül a gyerekedet sajnálom ebben a storyban, de őt nagyon. Te lelkeden szárad hogy egy lelki nyomorék lesz felnőtt korára, ebben a "családi" környezetben.
Az agresszív kanodat meg megérdemled, ha ennyire buta vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!