Mi csináljunk vele?
Ne a címből ítéljetek, csak le akartam rövidíteni és kérlek olvassátok el!
Van egy fiú, akinek elváltak a szülei és sok ideig felváltva nevelték, viszont az anyja egyre többet ivott és bántotta őt. Egyik pillanatról a másikra az apjához került. Ott az apa és az apa és az ő édesanyja él(mamahotel). Sokat dolgoznak, az apa feszült, ideges. Veszekednek, kiabálnak és később verik a gyereket. Rossz minták, szörnyű környezet. A fiú felcseperedik, realizálja a problémákat és elmenekül a rendőrséghez, ideiglenes elhelyezés egy gyermekotthonban, aztán az anya testvére vállalta őt.
Az a vagyok én.
Családba fogadtuk. Ez egy éves ,,szerződés’’ Még nem járt le. Eleinte jó volt, de mi pár hónappal később jobban szerettük volna vissza az előző állapotot, a saját gyerekeinkkel. A fiút a (anya felöli)nagymamájára bíztuk. A fiú nagyon segítőkész, a nagypapája már beteg, így örültem is, hogy segít nekik valaki.
Engem és a férjemet, viszont valamiért nem szeret már. Az unkatestvéreivel szokott találkozni, de ha mi is ott vagyunk velünk már ridegen kommunikál. Először megértőek voltunk, viszont mi sem akarunk igazán többet ennél.
Hm. Mit csodálkozol?
Ennek a szerencsétlen gyereknek 0 állandóság az életében, mindenki hitegeti, majd mindenki passzolja tovább mint valami használt cuccot, amit nem lehet kidobni..
Kidobtátok és nem kedves. Vajon miért? Ez teljesen érthetetlen.
(Amúgy vajon hány ember passzolná le a saját gyerekét, ha lehetne? Hmmm)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!