"Azért legyen gyereked, hogy elfelejtsd azt a sok gonoszságot ami a világban folyik", hogyan tegyem túl magam ezen, hogy apám ezt mondta?

20as: ezek a dolgok egyáltalán nen ütik egymást.

Nyugodtan örülhetek annak, hogy van egy gyerekem, és de jó nekem ezért, miközben szeretném, hogy boldoguljon az életben a saját útján és legyen boldog.

Hogy istenigazából miért vállaltak, mit számít?

Örülj neki, hogy örömüket lelik benned.

Tényleg nem értem, mi a bajod ezzel.

Neked egy bajod van csak,ha nincs problémád, akkor csinálsz magadnak.

Kaptál egy csomó pozitív véleményt,hogy apád örül annak,hogy gyereke van, vagyis neked.

Valami furcsa nyakatekert indokot szeretnél hallani vagy találni rá, ami megerősít abban,hogy ez nem rólad a gyerekről szól, hanem róla mint önző szülőről?

Bár nekem lett volna olyan faterom,akinek jelentett volna bármit is,hogy létezünk mi gyerekek!

Bár lett volna benne annyi értelem vagy emberség vagy bármilyen pozitív tulajdonság,ami által képes lett volna arra,hogy akárcsak egyszer is eszébe jusson,hogy az ő döntése is volt,hogy mi gyerekek létezünk.

Olyan fölösleges kolonc voltunk a nyakán, mintha a kerítésen dobtak volna be hozzá.

Mire felső tagozatos voltam többnyire már azzal sem volt tisztában, hogy épp hányadik osztályba járok.

Az egész gyerekkorom egy védekező hazugság volt,hogy mindezt takargassam.

Tudod hány évembe telt megtanulni,hogy ne legyek olyan,aki hazugsággal magyaráz meg mindent?

Tudod milyen nehéz volt megtanulni egy ilyen apa után azt ,hogy hogyan kell felelősséget vállalni ,ha valamit elrontottam??

Tudnék mesélni neked arról,hogy milyen egy igazán pocsék apa.

Aki miatt kitaszítottnak érzed magad a gyerekek és a felnőttek között is.

Mindegy is, szerintem neked kár pozitív vagy bármilyen véleményt írni,ha nem akarod meglátni a jót.

Örülj,hogy jobb helyre születtél,mint sokan mások!

Ez az egyik legnagyobb dolog az életben.