Az anyám miért ennyire maradi, hogy nem enged találkozni egy fiúval? Mit csináljak, mit mondjak? (megjegyzésnél kifejtem)

16 éves, 11. osztályos gimis lány vagyok. Az unokatestvéreimmel szilvesztereztem (18-20 évesek), ott találkoztam egy sráccal, táncoltunk, beszélgettünk egész este, de semmi több nem volt. Utána írt üzenetben, beszélgetni kezdtünk és az az igazság, hogy nem tudja, hány éves vagyok. Idősebb nálam pár évvel, most fog a jogon végezni tavasszal. Ezért én azt mondtam, hogy idén érettségizem. Tudom, hogy ezt nem húzhatom a végtelenségig, és szeretném neki elmondani az igazat, de úgy voltam vele, hogyha megtudja, hogy még csak 17 leszek, tuti offol.

Lassan 1hónapja beszélgetünk chaten, vagy facetimeon és felhozta, hogy jövő héten szívesen találkozna velem. Most alapból kevesebbet tudunk beszélni, mert síelni van a barátaival és tökre hiányzik kb, szóval megörültem ennek. Mondta, hogy értem jön, meg haza is hoz szívesen. Erre az anyám annyit mondott, hogy biztos nem... Nem is ismeri, semmit nem tud róla. Nem este akar találkozni, nem is magához akar felvinni, szóval kb. meginnánk egy kv-t, meg ennénk egy sütit napközben. Ráadásul már utána is kérdeztem, mondta az unokatesóm, aki ismeri, hogy nagyon rendes srác, a családja is normális.

Rám sehol nincs panasz, jól tanulok, nagyon ritkán szoktam eljárkálni bulizni és akkor is mindig barátnőkkel vagyunk együtt, nem alszok fiúknál meg semmi ilyen. Nem akarom beégetni magam, hogy közlöm vele, anyukám nem enged. Két barátnőm azt mondta, hogy mondjam itthon azt, hogy a suliban kellett még maradjak, vagy hogy lesznek ők az alibim. Az anyám nem jönne rá, mert 5-6 előtt sosem jön haza, apukám meg elvan a saját dolgaival hétközben szintén. De félnék a lebukástól, meg sosem szoktam hazudni, amilyen szerencsém van, tuti meglát valaki, vagy lebukok.