Akik otthon élnek: milyen a kapcsolatotok a szüleitekkel? Miket szoktatok csinálni?

Egyetemista vagyok és a szüleimmel élek, nincsen lehetőségem elköltözni. Sosem volt velük jó kapcsolatom, egyetlen pozitív élményem sincs ami a családhoz lenne köthető. Nem nagyon szoktunk beszélni egymással, maximum. csak ilyen átlag hétköznapi témákról mint mondjuk időjárás, mi legyen a kaja stb., de nem szoktunk normálisan beszélgetni egymással. Nem is szoktunk semmit sem csinálni együtt, soha nem voltak nálunk családi programok (mint nyaralás, kirándulás, közös főzés, közös film nézés, közös vacsora, társasjáték stb.), még ünnepekkor sem, soha. Általában mindenki csak elvonul a ház egyik pontjába egyedül és ennyi. Szomorú és engem is nagyon zavar, de ez van, mindig ez volt és hiába próbáltam ezen változtatni, nem tudok.

Én is édesanyummal éltem amíg el nem hunyt, jelenleg egyedül tartom fent magam. Néha előfordult nálunk is, hogy ritkábban beszélgettünk, de azért mindennap igyekeztünk érdeklődni a másik felől, és jó is volt a kapcsolatunk. Általában hétvégén ebéd közben mindig dumáltunk, ő pl szeretett a munkahelyi dolgokról beszélni illetve olyan témákról amik érdekelték, nyilván a te anyudnak is vannak ilyen témái dolgai, próbálj kicsit jobban érdeklődni, és ne csak a te dolgaidról beszélgessetek. Illetve volt hogy anyummal megnéztem filmet is, valamikor egy egy sorozatának a részét megnéztem vele, valamikor vásárolni is elkísértem egyébként én fiú vagyok te ugye írtad h anya lánya viszonyban vagytok, pl ti mégkönyebben el tudtok menni vásárolgatni, vagy valami közös programra. Egyébként dicséretes, hogy javítani akarod a kapcsolatodat vele, és érdemes is minden percet megbecsülni amit együtt tölthettek, én bármit megadnék, hogy egy pillanatig is, de újra láthassam a szüleimet, és bár több időt tudtam volna velük tölteni, de sajnos ez már nem lehetséges :/.

Én máe 28 vagyok de ugyanúgy itthon élek, nagy kertes ház, 3 szobával, több mint kényelmesen elég, csak azért meg nem fogok elköltözni, mert hát páran ugye rögtön jönnek azzal, hogy jajj 18 at betöltötte el kell költöznie másnap.

Nekem szörnyű a kapcsolatom a nevelőanyámmal. Egy egocentrikus barom, aki nem ismeri a kérem, köszönöm, bocsánat, szeretlek szavakat. Gyűlölöm őt.

Én is a szüleimmel élek, anyukámmal igazából mindig van téma, beszélünk a napunkról, ha hallunk valami hírt akkor arról, szóval ami épp körülöttünk folyik. Apukámmal már nehezebb, esténként szoktunk együtt tévét nézni, akkor könnyebben megnyílik és a filmhez kapcsolódóan tudunk beszélgetni. Vele sem rossz a viszonyom egyáltalán,csak kevés a közös téma.

Én is itthon élek. Mi pletykálni szoktunk általában:D

Nálunk kb az a helyzet mint az első válaszolónál,annyi különbséggel hogy nem vagyok egyetemista, párommal vagyunk itt, akit természetesen nem bírnak, úgyhogy teljes gőzzel azon vagyunk hogy tudjunk venni házat 1 éven belül.