Hogy mondjam/jelezzem édesapámnak hogy nincs szükségünk a segítségére?
Épp lakást újítunk fel és borzasztóan élvezzük a vőlegényemmel, hogy ketten együtt szenvedhetjük el ezt a procedúrát. Nagyon szívesen bénáznánk ketten az egésszel, de apukám folyamatosan mindent ő akar csinálni. Nyilván az lehet csak a tökéletes, mert mi "nem értünk hozzá". Ez így is van, de így esélyünk sincs beletanulni a dolgokba.
Szóval hogy lehetne rávenni, hogy engedjen már el bennünket?
#12
Pont ez jutott eszembe.
Bár lett volna egyetlen hozzáértő és segítőkész családtag vagy rokon, amikor belevágtunk a felújításba.
Nekem ráment a házasságom.
Értem én,hogy sok ha valaki állandóan beleszól mindenbe,de ha valóban bele akartok tanulni egy felújításkor adódó szakmunkába,akkor szerencsés,ha nem két hozzá nem értő tanul egymástól.
Nem beszélve arról,ami ma az építőiparban megy anyagár és munkadíj téren...
Kérdező, az apád kőműves-burkoló vagy egy lelkes amatőr aki a ti lakásotokban gyakorolja azt, amit tudni vél? Mert ha ő is és ti is inkább hobbiztok, akkor csináljátok ti. De gondolom, ha kőműves lenne nem merülne fel ez a kérdés a kőműves munka esetében.
Ezt azért is jó, ha hagyjátok, mert később vagy a te, vagy a párod arcába vághatja, hogy ő csinált itt mindent. De minimum a rokonoknak élete végéig ezzel fog haknizni, hogy a mai fiatalok milyen hülyék, de bezzeg ő... Mindezt egy fillér nélkül. Aztán ha évek múlva valamiben nem úgy táncoltok ahogy ő fütyül a család részéről is megy a bezzeg amikor a két kezével építette a házat akkor jó volt az öreg... Mert az ilyen nagyokos, erőszakos majmoktól sok jót nem szabad várni. Arrogáns és hülyének néz mindenkit magán kívül.
#25
A segítség, meg az erőszakos beleszólás között érzel valami különbséget? 6-osban írja a kérdező, hogy a saját lakásában kb. szava nincs. Hiába kéri az apját, az le se szarja. Ez lenne a segítség, meg a szülői szeretet?
25
Akkor segítsen, ha van igény a segítségre. A kéretlen segítség pont ugyan ugyan rossz, mint a nem segítés. Sőt, akár rosszabb.
Mikor mi újítottuk fel a lakást, nálunk is sorban álltak a kedves segítőkész rokonok. Irónia nélkül, tényleg kedvesek és tényleg segíteni akartak. Csak valamiért úgy gondolták, hogy joguk van beleszólni abba, hogy milyen lesz a lakás. Pl nem tetszett nekik az ahogy a csempét fel akartuk rakni, szóval ők önhatalmúlag más sorrendben tették fel. Vagy még a villanyszerelőt vártuk, aki szanaszét fúrta, véste a falakat, de a rokon korábban ért rá, így ő eljött és kifestett... Nem cserélték ki a WC tartályát és csövét az újra, mert jó a régi is (újra szét kéne bontani a falat, hogy kicseréljük...). És millió ilyen volt.
Én vagyok a barom persze, mert nem mondtam semmit, mert nehogy megsértődjenek. De már iszonyatosan bánom. Ha még egyszer belekezdünk, tuti semmi rokont nem engedünk ide.
"Nem segíteni akar, hanem a fontosságát, nélkülözhetetlenségét hangsúlyozni. Az egóját növeszteni. És titeket hülyének tartani.
Legyen sértődés! Ne engedj az érzelmi zsarolásnak!
Mások 16 évesen mennek keresztül ezen, te kicsit megkésve."
PONTOSAN. Ez a fajta szülő képtelen elengedni önálló életet élni a gyerekét, továbbra is az ő kontrollján keresztül akarja jelentőségteljesnek érezni magát.
Kérdező: apukád gyerek státuszban akar tartani, te meg jó kislányként szépen meg akarsz felelni neki ahelyett, hogy egyszerűen csinálnátok az életeteket, ahogy jónak látjátok. Rendezzétek le a leválást minél hamarabb, különben egyre több sérelem és szorongás fog felhalmozódni, egyre nagyobb eséllyel lesz működésképtelen kapcsolat belőle. Nálunk most 30 éves korom körül került sor a dolgokra, eddigre anyám büszkesége odáig hízott, hogy nem akar látni karácsonykor, mert nem csicskulok az agymenéseinek, én meg pszichológushoz járok, hogy kezeljem a vele kapcsolatos szorongást. Egyébként nálunk is ment ugyanez a segítségkérős játszma is: ha nem kérem a segítségét, sír, hogy "de hát egy család vagyunk, még szép, hogy támogatjuk egymást", meg féltékenykedik "bezzeg apósodnak megengeded, hogy segítsen!", ha meg kérem a segítségét, megkapom, hogy mennyire kihasználom, meg sosem viszonzom (= nem ugrok pótférjet játszani az életében), stb. stb.
#23 "Bár lett volna egyetlen hozzáértő és segítőkész családtag vagy rokon, amikor belevágtunk a felújításba."
Valószínűleg a kérdezőnél sincs ilyen rokon. A papa az nem ilyen! Lelkes amatőr aki a gyereke pénzén szórakozik, mintha kézművesszakkörbe fizette volna be a veje meg a lánya, hogy jajj, a papa lekösse magát, üres óráiban csináljon valamit. Mert, ha releváns szakmunkás lenne a fater akkor ez a kérdés meg sem születik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!