Miért minden rajtam csattan?

A minap anya kért tőlem egy dolgot (annyi, hogy küldjek el valakinek valamit, tehát egyáltalán nem nagy dolog). Tudom itt hibás vagyok, amiért nem kérdeztem meg, de a kontextusból úgy jött le, hogy az azt követő napra van szükség a dologra, ezért mondtam hogy jó, egy kicsit később küldöm. Kb 1-2 óra múlva megkérdezte, hogy elküldtem-e már, mondtam, hogy még nem, de mostmár tényleg nem sokára küldöm. Kérdeztem, hogy de holnapra kell, nem? A válasz igen. Mondtam, hogy addigra meg lesz, mert ha befejeztem amit éppen csinálok akkor már küldöm is. Erre nagyon meglepő reakció, felemelt hanggal elkezdi mondani, hogy tőlem nem lehet semmit sem kérni, bezzeg, ha nekem kell valami akkor azonnal kell mozdulni... Jól van, elküldtem gyorsan, hogy megnyugodjon. De én bolond, utána odamentem megkérdezni, hogy mire jó ez a kiabálás, meg szidalmazás, amikor mondtam, hogy átküldöm, és nem is tettem semmit.. Na erre hatalmas kiabálás, el lettem hordva mindennek, más szavakkal, hogy ő alig várja, hogy elköltözzek, éppen vasalta a ruhákat és hogy nekem van a legtöbb mosatlan rongyom (ami nem igaz!), burkoltam mondta, hogy az egész család nem kedvel engem, hogy én mit ugatok neki, stb. Megbántam, de annyira megilletődtem, hogy visszamondtam, hogy te ugatsz nekem... tudom, hogy hiba volt, nem szeretek így beszélni, de annyira nem értettem, hogy mit bűnöztem, mert ennek semmi előzménye sem volt. Amikor valamelyik testvérem tényleg csinál is valami hülyeséget, akkor sem hordja el őket mindennek. Tehát ezt mondva bezárkóztam a szobámba, természetesen a mosott ruha a földre az ajtóm elé le lett dobva. Azóta nem beszélünk, ha hozzám is szól direkt elváltoztatja mérgesre a hangját. Tudtam eddig is, hogy nem kedvel különösebben, és lenne még bőven mesélnivaló, amivel bizonyíthatom, hogy kizárólag engem nagyon utál, bármit is teszek, mindig én vagyok a rossz, a két testvérem mindig szent és sérthetetlen, de arra lennék kíváncsi, hogy mit hibáztam ebben az esetben? Először úgy érzem, hogy ez az eset, ez a bánásmód, amiben most részesített igazán felnyitotta a szememet, rájöttem, hogy eddig túl nagy bizalmat fektettem ebbe a család dologba, de úgy sejtem, hogy amikor anya kiabál, akkor a valódi véleményét hangoztatja, nem csak dühből mondja. Kicsit megijedtem, még egy év van a költözésemig, de nem tudom hogy fogom így kibírni, amikor ennyire nem vagyok kívánatos itthon, hogy a legapróbb dolgok is így csattannak rajtam.