Mi a véleményed erről?
Az egyik gyermeked a válás után hozzád költözik. Nehézkes az anyagi helyzet, de el akarod tartani.
Elmegy dolgozni, aminek te is örülsz.
Gondolod, ad majd a közösbe.
De ő az első fizetéséből telefont vesz magának és a fejedhez vágja hogy minek csináltál gyereket ha nem akarod eltartani.
Szomorú, csalódott lennék és egy világ omlana össze bennem, mert itt jönnék rá arra, hogy részegen megdugott egy szobanövény, és egy ilyen képződményt csíráztattam x éven keresztül, akinek annyi esze van mint két hurkapálcának se.
Ha 17 évesen mond ilyet, azt még valahogy elfogadom, mert tombolnak a hormonok, és hülye a gyerek. De ha egy felnőtt ember ilyet tesz és mond, az azt jelenti, hogy végtelenül buta, az értékrendje nulla, a felfogása hibás, és egyszerűen ostoba.
Ha mindezt feldolgoztam magamban, akkor összepakolnám a sz*rjait, kitenném az ajtó elé és meg mondanám, hogy a gyereket eltartottam, de hajléktalanszálló viszont nem vagyok. Viszont látásra. Már attól dühös vagyok, hogy elolvastam a kérdést.
Mindezt úgy, hogy én hozzávágtam előző évben a diakhitelemből ami nekem is kellett volna majdnem 100 ezer forintot apukamhoz, kérés nélkül. Borzasztóan hálás volt, a lehető legjobbkor jött neki a pénz. És akkoriban ez nagy pénz volt.
En meg inkább elmentem diákmunkázni.
Annyi forint ment volna el max apukámra hogy pld ő is tud venni húslevesnek valót, ilyesmik. Vagy egyszer kétszer venni ennivalót.
Nos fogalmam sincs mi ment aztán, lehet vett ő is közös élelmiszert, nem tudom. Látatlanban nem akarok rá rosszakat mondani.
Namost azért a történetből nem derült ki, hogy a gyerek diákmunkára kapott pénzt vagy már nagykorúként. Mert ha diákmunkára, akkor szégyen-nem szégyen a srác látta jól a dolgot, mert mint kiskorút a törvény szerint el kell tartani, ő pedig a megkeresett pénzzel azt csinál, amit akar. Mondjuk nekem nem lett volna pofám nem beadni a közösbe, de nem vagyunk egyformák.
Ha a már nagykorú gyereknek -akit már törvény szerint nem kell eltartani- ilyen a hozzáállása, az végtelenül szomorú. Abban még nen találtam volna semmi kivetnivalót, hogyha a legelső fizetését teljesen magára költi, mert hát egyszer miért ne engedhetné meg magának, de ezután már igazán adhatna a közösbe.
Arról nem beszélve, hogy ha egy gyereknek ilyen az értékrendje, akkor arról önmagában nem ő tehet, hanem így lett nevelve (vagy nem lett nevelve sehogy). Szóval apukád csak azt ette, amit megfőzött.
Őszintén annyira régi a sztori, hogy nem tudom milyen munka volt, de nem volt még 18.
A gyerek el lett kapatva, részben nyilván ő is hibás ebben.
Volt itt valaki aki azt írta, hogy így akart kompenzálni, nos az is biztosan benne volt.
Én az események után kivontam magam direkt nem akartam hallani a sztori fejlődését, mert én visszakuldtem volna az anyjához. Ezzel meg nem lettem volna népszerű.
De ez akkor volt. Most meg nyitott vagyok mas véleményekre is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!