A szüleim nem szeretnék, hogy fiú lakótársam legyen. Mi lenne vele a gond, ti engednétek-e stb., mi erről a véleményetek?
Albérletbe költözök és most lakótársat keresek magam mellé. Barátok, szaktársak stb. körében nincsen olyan, akivel együtt költözhetnék, tehát mindenképpen egy ismeretlennel fogok majd együtt lakni. Majd csak a tanév kezdetekor költözhetek be az albérletbe (addigra fog kiköltözni az előző lakó) és addig sajnos az érdeklődők sem tudják megtekinteni a lakást személyesen. Ez sokaknak nem szimpatikus, hiszen vannak csalóka hirdetések stb., a legtöbben azért szeretnék élőben is megnézni a lakást és személyesen találkozni a leendő lakótárssal is, mert az a biztos. Így már durván három hete hirdetem, de még nincsen lakótársam. Viszont én sem akartam tovább várni a kereséssel mert féltem attól, hogy szeptemberben csak nehezebb lenne lakótársat találnom, hiszen mindenki szeretné már megoldani addigra a lakhatását és persze én is annak örülnék, ha már rögtön felezhetnénk a kiadásokat is, nem kellene egyedül lennem.
Egy ismerős szólt, hogy az egyik szaktársa éppen albérletet keres, régóta ismeri őt, nagyon rendes, tiszta stb., csak fiúról lenne szó. Én elsősorban lány lakótársat szerettem volna magam mellé és így is hirdettem a szobát. Viszont igazából nem tudok erre logikus észérveket hozni. Mindig lányokkal laktam együtt és szerintem inkább csak amolyan megszokás ez, hogy lány lánnyal, fiú fiúval lakjon. Szerintem az, hogy ki mennyire tiszta, rendszerető stb., nem nemtől függ és úgyis külön szobánk lenne, tehát ebből a szempontból sem lehet gond. Úgyhogy én egyre inkább arra hajlok, hogy igent mondjak. Főleg így, hogy őt legalább ismerős ajánlotta és pozitívumokat mondott róla, mert egy ismeretlennel összeköltözni mindig lutri, tehát lehet egy lánnyal sem biztosan járnék jól.
A szüleimnek viszont nagyon nem tetszik az ötlet és ők mindenképpen azt szeretnék, hogy lánnyal lakjak együtt. Ők nagyon ellene vannak, de azt nem mondják, hogy miért.
49. ez nálunk is így van, előre le vannak fektetve a szabályok, cipővel nem járkálunk a lakásban, nem csapkodjuk az ajtót, takarítunk, aztán mégis mindegyik szarik rá. Az ember azt gondolná, hogy felnőtt embereknek nem kell mondani a kézmosást se. Hát, de. A mostani lakótársamat már úgy fogadtam, hogy csak annyi a kérésem felé, hogy ne csapkodja az ajtókat meg mosson kezet wc-használat után. Arra már nem is kértem, hogy ha hazaér, akkor is, csak legalább budi után. Hát, erre nem csinálja egyiket sem.
Egyik hülyébb, mint a másik. De kívánom, hogy a kérdezőnek normális lakótárs jusson.
Én lánnyal laktam együtt albiban,igaz gimis osztálytársak voltunk,és én meleg vagyok:)
De volt,hogy a barátja is eljött és 3-an aludtunk egy szobában.
Gyakori volt,hogy előttem melltartóban flangált,én nem vagyok az a meztelenkedő típus.
A rokonságban ugye nem mindenki tudta a dolgot,és hát mikor a szüleim mesélték,hogy egy lánnyal lakok,volt olyan rokonom(idősebb férfi),aki szerint az ilyeneknek úgy is szex a vége.
Hát nem tudom,de ez olyan primitív hozzáállás.
Amúgy lány létére,én takarítottam utána,szanaszét hagyott mindent,a pasijával ketten takarítottunk utána,amikor itt volt,szóval ennyit arról,hogy a lányok milyen pedánsok:D
Amikor nővérem fiúval lakott, olyan szo szerint retkes, budos, szemetes lakast eletemben nem láttam. Egyszer voltam nala, nem volt egy tiszta pohara hogy adjon egy pohar vizet.a mosdoban lepedek mindenhol, hajszal, szőr es miegymas... megtalalta zsak a foltjat. Amikor segítettem neki elkoltozni, oklendezve dobtam ki szinte mindent a konyhabol, minden olajos, zsiros, kormos volt. Es mi azt hittuk, hogy nehez lesz neki egy fiúval lakni, de ugy latszik, neki ez rendben volt.
Na mindegy, azt akartam javasolni, hogy ha ismered a srácot es tudod, hogy tiszta es rendes akkor jobb vele mint egy ezer idegennel.
Vicces, a fiúkat/lányokat lehet szidni úgy, mintha minden fiú/lány rossz lenne. De ha mondjuk roma/magyar, vagy hetero/meleg felosztás lenne, akkor már ezerszeresen menne itt az őrjöngés. Tudjátok ez az igazi szexizmus, amikor az egész ellenkező nemet megbélyegzitek saját tapasztalatok alapján.
Vagy másik ez az "ageism", amikor a 40-50-es szülők elfelejtik a nagy szülői ösztönök közepette, hogy milyen is volt, amikor ők maguk voltak fiatalok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!