Hogyan kezdjek el beszélni apámmal ennyi idő után?

16 éves fiú vagyok és rájöttem, hogy egyszerűen semmit sem tudok apámról. Ha valaki megkérdezné mi a kedvenc színe vagy zenéje, egyszerűen nem tudnék válaszolni.

Nagyon sokat dolgozott egész életében, mindig úgy este 9 körül ér haza. Akkor már fáradt nyilván. Nem sokat beszélünk. Persze ebben én is hibás vagyok, eléggé önbizalomhiányos és zárkózott vagyok. Néha megkérdezi mit csináltam aznap, hogy vagyok, majd én ezeket visszakérdezem, de ezek nagyon kihallgatás-szerűen történnek.

Ti hogyan beszélnétek apátokkal, ha szinte semmi közös téma nincs, politikailag teljesen ellentétes nézeteitek vannak, nagy a generációs különbség? (ő falusi, én városi vagyok)

Annyira rosszul érzem magam, ha például megkérdeznék a jövőbeli gyerekeim milyen ember a nagyapjuk egyszerűen semmit nem tudnék mondani.

(Azt még megjegyzem, hogy ugyan eléggé különbözünk én egy jó és okos embernek tartom.)