Szülőként mennyire zavar benneteket ha a fiatok többet van a barátnőjénél mint otthon?

Örülnék neki hogy jól elvannak, és hogy boldog párkapcsolatban élnek.

Elgondolkodnék, mennyi az őszinte örömmel vendéglátás a lány családja részéről, és mennyire csak elviselik hogy a nyakukon lóg állandóan. Lehet akármilyen kedves család, ez visszaélés a kedvességükkel. Nem könnyű plusz egy emberre fizetni a dolgokat, a fiú meg aligha ad be a rezsibe náluk. Szóval mosolyoghat az a család, de tudjátok hogy szokták mondani: aki villamos alatt fekszik...

Látom, nem a szülő a kérdező, hanem a fiú aki más nyakán lóg... Folytatnám a válaszomat: a fiú majd akkor lesz felnőtt, ha nem anyóspajtásékkal tartatja el magát, még részben SEM. Addig miről beszélünk? Ez így nem különb mint amikor egy kamasz napi szinten betolakodik egy családba.

Lányom van, aki félig meddig a barátjával él. Nem zavar, hogy nem látom mindennap. Majdnem felnőtt, még van a maga élete.

Ja, a srac egyedul el, nem szulokkel.

Mi az oka annak, hogy a fiú inkább odamegy folyton, minthogy megosszák a két család között az időt?

Nálunk fele itt, fele ott vannak.

Hány éves?

Hátha szívesen látja,akkor nincs vele semmi baj. Én max. annyit csinálnék,hogy beszélnék a fiúval,hogy ne legyenek mindig a lánynál,hanem a lány is jöjjön nálunk!