Ha valamelyik szulod 0-24 felugyeletre es apolasra szorulna, mikozben az orszag masik felen laksz a ferjeddel es a harom gyerekeddel mit csinalnal?

Otthon.

Vagy akkor a gyerekeid nem esznek, ugyanis te, aki 0-24 gondozod, feladod az állásodat.

13-as minden szavával egyetértek. Szép és jó azzal jönni, hogy felnevelt, nem lehet cserben hagyni, de akkor az én gyerekeimmel mi lesz? Ők nőjenek fel úgy, hogy oda a gyerekkoruk, és az egyik szülőjéből csak annyit lát, hogy egy beteg ember gondozója? Mert ez a gondozósdi általában rövid időn belül felemészti az embert, a családot... Ráadásul a korábban kétkeresős családból így lesz egykeresős, tehát az egyik házastárs azért feszült, mert oda a régi élete, élheti a 4 fal között az életét ki tudja, meddig és nem lesz többet se nyaralás, se barátokkal kirándulás, se semmi (mert aki 24 órás felügyeletet igényel, azt nem lehet otthon hagyni félnapokra, éjszakákra!). A másik fél pedig azért lesz feszült, mert az ő vállát nyomja annak a súlya, hogy eltartson egy egész családot.

Sosem tenném ezt sem a férjemmel, sem a gyerekeimmel.

Keresnék a közelünkben egy otthont, és látogatnám minden nap.

Attól függ, hogy az a 24 órán felügyelet miért van. Ha valami mentális gond miatt (demencia pl) akkor otthon mindenképp. Tiniként együtt laktam a demens mamámmal, részben én is ápoltam, a gyerekeimnek nem akarom ezt, mert tudom milyen sz@r.

Ha amúgy lehet vele normálisan beszélgetni, és megérti azt, hogy ne induljon el sötétben valamerre, ne szarjon a szoba közepére, egye meg rendesen az ételt (még ha etetni is kell), akkor meggondolnám azt hogy hozzánk költözzön.

16!

De az meg van, hogy ha valakinek 24 órás felügyelet kell, azt nagy eséllyel nem csak etetni kell, hanem fürdetni, mozgatni, pelenkázni is?

17

Igen, tudom. Mint írtam, mamámat én is ápoltam, mikor már kellet.

De ha együttműködő, akkor viszonylag könnyű a dolog. De még úgy is, ha csak áll mint egy darab fa és csendben van. Nem egyszer voltunk úgy, hogy mamám úgy feszítette 2 oldalra a lábát, hogy alig tudtuk kivenni a kádból. Vagy a pelenka csere is volt hogy eltartott 10 percig, mert nem akart hassal felfeküdni az asztalra, pedig ha 2 perc ha lenne optimális esetben. Vagy nem szólt hogy fel kell ültetni a wc-székre, így a pelenkába szart. Meg mivel előzőleg az éjszaka közepén elindult valahova, s leesett, a fenekén lett egy szép seb, ami így be is gennyesedett s kezeltük vagy 2 hónapig. Az olyanokról meg már nem is beszélek, hogy sokszor nem tudtam éjszaka aludni, mert neveket kiabált, s áthallatszott... Még etetesnél se mindegy, hogy megeszi szépen amit viszel neki, vagy 20 percet kell kérlelni, hogy nyissa ki a száját, s még akkor se nyeli le amit beadogatsz, hanen pár falat után visszaköpi.

Nagyon nem mindegy, hogy valakinek csak testi gondjai vannak vagy szellemiek is, ha el kell látni az illetőt.

19!

Az átlag embernek nincs minimum 3 minimálbérnyi extra pénze ápolókat fedezni. Márpedig 7×24 az minimum napi 8 műszak.