Miért szégyen az, ha valakit támogat a családja anyagilag?

Semmi baj nincs azzal, ha a szüleid eltartanak, amíg tanulsz, ez a kötelessége lenne minden szülőnek, csak a prolik nem támogatják a gyerekeiket.

A baj akkor van, ha a gyerek visszaél vele, pl az exem már 3 éve dolgozott, 400 nettó felett keresett, de mindig eljátszotta a szülei előtt, hogy nincs pénze, azért, hogy adjanak neki. Na az ilyen az én szememben egy nulla, nem férfi.

A másik probléma meg azzal van, hogy az olyan egyetemisták, akik soha még csak diákmunkát sem végeztek, iszonyatosan nagyképűek tudnak lenni. De mire fel, apuci pénzére? Majd ha valamit ők is letesznek az asztalra, lehetnek nagyképűek(bár én akkor is a szerénység híve vagyok, mennyivel szimpatikusabb egy jószívű, szerény gazdag ember, mint egy nagyképű, önző pö_cs, nem?).

Többség nem gondol bele manapság mennyi egy ingatlan.

Egyszerűen képtelenség annyi pénzt összeszedni egyedül de még közösen is ha valamelyik fél nincs megáldva egy csomó pénzzel, de persze fel lehet venni hitelt, jó is azzal kezdeni az életet...

Másrészt aki továbbtanul egyetemre, ráadásul nappalira és valami nehéz képzésben azt nem olyan könnyű csúszás nélkül munka nélkül megcsinálni.

Összesítve, nem szégyen. Egyszerűen nem lehet úgy elköltözni hogy csak egyik napról a másikra mert egyszerűen nagy anyagi vonzat szükséges, másrészt az szerintem alap hogy a szülő taníttatja a gyereket amennyire csak teheti és én is így fogok tenni, ahogy a szüleim is ezt csinálják.

Természetesen attól a 20-on éves ugyan úgy meg fog állni a lábán, csak éppen változtak az idők.

Azért a fanyalgók többségét megnézném most hogyan tudna felköltözni a fővárosba, egyetem mellett, 0 anyagi segítséggel.

Engem tudtak támogatni a szüleim, mindenünk megvolt, lakást kaptunk, autót, olyat amilyet szerettünk volna, csak ki kellett néznem hogy melyik legyen. De! Soha nem derogált a munka, az sem zavar ha wc t kell takarítanom, pl otthon, és nincs mosogatógépem sem, mert nincs rá szükségem.

Viszont! Már akkor is lenéztem az ilyen köcsög faxokat akik 20 diplomával nekiállnak irigykedni hogy én miért kaptam meg mindent a szüleimtől?

Tehetek én róla hogy így álltunk? Sajnos sosem találtam ebben a dologban igazán otthon magam, mert jóval többet is megengedhettünk magunknak, csak én nem szeretek "villogni" úgyhogy megteszi egy normál hétköznapi autó is ha újat kellett választani.

De ettől bmeg én ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más. Faxom televolt amikor két szót nem váltottam vele, de már irigykedik meg utálkozik, általában az emberekről beszélek, mert sajnos ilyenek.

Magyar betegség! Dögöljön is az ilyene.

Én senkire sem vagyok irigy, miért lennék? Mindenki a gazdagokból él, nem veszitek észre? Nekik van pénzük, tőlük függ a kereskedelem. Ha ők nincsenek, rengeteg embernek nem lenne munkája.

Mindenkit becsülni kell aki becsületes. Függetlenül attól hogy jól menő vállalkozása van, vagy éppen kukarakodó egy kom. cégnél.

De az, hogy elhatárolódsz valakitől mert gyártod az előítéleteket úgy hogy egy mondatot nem váltottál vele, az nagyfokú butaságra vall.

Bocsi ha elkanyarodtam az eredeti kérdésről, de ez a véleményem az emberek hozzáállásáról.