Hogyan mondjam el, hogy pszichológushoz szeretnék menni úgy, hogy azt meg is engedjék?
16/L
Az utóbbi időben rendkívül érzékennyé váltam, már attól is sírva tudok fakadni, hogy rámkiabálnak. Emellett az egészségi állapotom is romlik(refluxom van és annak a tünetei erősödnek), képtelen vagyok aludni és rendszeresen túlgondolok mindent. Koncentrálni egyáltalán nem tudok a sulira, pedig eddig nagyon jó tanuló voltam és nagy jövőről álmodoztam, most úgy érzem, hogy lehetetlen, hogy összejöjjön az álmom. A mindennapjaim részét képzik a sírás, az egyszerű merengés a semmibe akár órákon keresztül és a lehangoltság, kimerültség.
Anyámnak korábban már felvetettem pszichológus ötletét, de azt mondta, nem vagyok én olyan rossz állapotban. Az az út, hogy leüljünk megbeszélni a problémákat nem járható, már próbáltam, egyszerűen annyit mondott rá, hogy nem tud vele mit kezdeni. Apámmal egyáltalán nem beszélek, taszító számomra. Állandóan beleszól mindenbe, okoskodik, képtelen megérteni, ha valami nem úgy van ahogy ő gondja. Az egyedül elmegyek út sem járható, mert mindig be kell számolnom arról, hogy hol vagyok, mit csinálok, kivel, miért, mennyit költök stb.
Esetleg valami ötlet?
Egyetértek, iskolapszichológus legyen az első lépés!
Ha ő szakmai vélemény alapján továbbutal pszichológusi terápiára, akkor anyád azt már nem söpörheti le az asztalról.
Én is hasonló dologgal küzdök, csak nekem a szüleim nem hajlandók segíteni ebben. :/ Már több mint két éve kérlelem őket, hogy had menjek el pszichológushoz, de anyukám nem segít keresni és nem hajlandó foglalkozni a témával. Annyival zárta le, hogy nem ismerünk egy pszichológust sem.
Én sem tudok velük beszélni egy témáról sem, de úgy érzem elrobbanok, annyi érzelem és gondolat van bennem.
Úgyhogy együtt érzek,sok kitartást neked <3
Alapvetően nem anyukádnak kellene eldönteni, hogy te pontosan milyen állapotban is vagy, ne hagyd neki, hogy azt modnja, nincs szükséged segítségre, mert ezt csak Te tudod eldönteni.
A legtöbb embernek a mai társadalomban van pszichés problémája, amivel nem tud megküzdeni, egyre gyakoribb az, hogy gyerekek-felnőttek egy szakember segítségét kérik.
Próbáld meg elsősorban az iskola pszichológust felkeresni, amikor kinyitnak az iskolák.
Őket is titoktartás kötelezi, amíg nem vagy másra, vagy magadra veszélyes.
Ha nem segít, vagy kevés, akkor mondd el az iskolapszichológusnak azt, hogy a szüleid nem igen akarnak elengedni, kérd a segítségét ebben.
A szorongás kezelésében szerintem Ő is fog tudni segíteni.
Amikor én iskolába jártam, akkor hetente több alkalommal is lehetet beszélni vele.
Kitartást, és sok sikert!
20L
Tudod nekem is van egy lányom. 15 lesz. Ő is szeretett volna pszichológushoz menni. Én minden további nélkül elinteztem neki mert neki ez fontos volt.
De! Azt gondolom, hogy a kamaszkor nehéz. Mindenkinek, nem csak neked. Szerintem már az is segítene, ha utána olvasnál mi történik a testedben. Most minden megváltozik és a hormonok nem csak a testedre hatnak hanem a gondolkodásodra is. Talán ha értenéd mi történik most benned rajonnel, hogy nincs baj, ez egy természetes folyamat.
A másik dolog. A pszichológus nem oldja meg a problémád, csak segít más szemszögből nézni a dolgokat. Ezt pedig te is meg tudod tenni. Olvass önismereti könyveket.
Ha mindenképpen szeretnél pszichológushoz menni, akkor legyél határozottabb a szüleiddel szemben. Nekem egyébként a védőnő segített elindulni. Ja és ingyenes a terápia, ha esetleg a szüleidnek ez kifogás lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!