Jogos a felháborodásom?

Hosszú történet lesz, de már ki vagyok készülve.

Már 3 éve szezonos munkán élek. Áprilistól-októberig napi 16 órát dolgozom a Balatonnál. Havi 1 nap szabadnappal (vendéglátás) Ott megszedem magam pénzzel, télen pedig a szüleimnél vagyok. A szüleimmel és nővéremmel élek együtt. Szegény család vagyunk. Két szobánk van. Így nehézkesen férünk.

Gyüjtöm a pénzem. Szeretnék a későbbiekben egy éttermet nyitni. Ezáltal szeretném hogy a családnak jobb helyzete legyen.

Két éve össze jött a nővérem egy fiúval. Nem szokott érdekelni a másik múltja és nem is szeretnék ítélkezni. Csak szeretném ismertetni veletek. Abból élt a fiú, hogy nőnek ki adva magát Facebookon pénzt csalt ki férfiaktól.

200kmre laktak egymástól a nővérem és a fiuja. Egy társkeresőn ismerkedtek meg.

A nővérem ment el hozzá első alkalommal. Aztán a második alkalommal is. Harmadik alkalommal pedig a szüleim tudta nélkül le hívta hozzánk, hogy itt aludjon.

A szüleim nagyon idegesek voltak. Nem is ismerték a fiút semmit nem tudtak róla. Az meg a másik hogy így is két szoba van. El sem fért volna. Kiabáltak nővéremmel hogy ezt miért csinálta. Mivel későn jött így már nem volt neki busza, hogy haza jusson. Így képtelenek voltak anyuék azt mondani hogy aludjon itt.

Másnap az unokatesóm keringőjét néztük meg. Útközben a nővérem fiuja nézte hogy kin milyen arany van. Kérdezősködött, hogy itt vannak e drog dillerek. Az egyikkel szeretne beszélni. Üzletelni. Nagyon beképzelt szólásai voltak. A menése pedig nagyon idegesített. Mint valami kis király.

Elmondta nekem hogy hogyan lehet egy nőt "futtatni".....

Nekem már itt fura volt.

Eljött az április. Mentem a Balcsira szezonra. Június környékén ki könyörögtem 2 nap szabadnapot. Úgy gondoltam haza megyek és ki pihenek magam. Erre fel ki derült hogy hozzánk költözött a nővérem pasija.

Anyuék adtak nekik időt arra hogy keressen magának munkát Mondták, hogy a rezsibe nem kell semmit beleadniuk. Csak gyüjtsék a pénzüket.

Anyuék sem bírták apu sem és én sem. Egyszerűen nem tudtam azonosulni a megszólalásaival.

A szüleim pedig csak azt nézték hogy a nővérem szereti ezt a nem tudom mit... Fél millióval eljött a fiú és munkát nézett a közelben. 7 hónapig nem talált semmit. Ha fel is vették valahova akkor eltessékeltek. Azt mondta azért mert valamiért ki nézték őt. Végül elfogyott a fél millája.

Minden este a nővéremmel Kiabáltak. Minden szarságon összetudtak veszni. A veszekedésük napi szintes lett.

Végül aput megállította egy ismerős, hogy azért rúgták ki a nővérem fiujat mert nem tudott viselkedni. Az első nap kiabált a meóssal és táncolt. Jól érezte magát.

Apu ideges lett. A szüleim mindennap túlóráztak főztek rá. Ő meg egy munkahelyen nem tud helytállni. Pénz nélkül maradt a fiú. Na meg rajtunk maradt.

A szüleim megmondták nekik ha nem lesz munkája mehetnek a nővéremmel együtt oda ahova akarnak. Mert ki lesznek dobva. Már a szüleim is megunták a mindennapi vitát és azt, hogy a fiú nem tudja se magát eltartani se a nővéremet

Végre meghúzta magát a fiú.

Vissza vett a régi személyiségéből. Sokat beszélgettünk vele. 1 hónapja dolgozik. A beszélgetések során kiderült, hogy a fiúnak az anyja még kis korában meghalt. Az apja pedig nem foglalkozott vele. Rossz emberek közé került. Így magamban tudtam, miért lett ilyen. Nem volt aki terelje. Anyukám is sokat beszélgetett vele, hogy nem szabad ugy viselkednie ahogy eddig. Tényleg sokat változott közöttünk.

Viszont esténként még ott vannak a viták.

Ha pedig valaki szól a nővéremnek, hogy nagyon szégyen ahogy viselkednek mindketten, akkor elkezd kiabálni. Mondja hogy nincs igazunk meg hogy neki milyen szülei vannak. Nem hadjuk őt élni....

Ja meg azt is szokta mondani, (mivel egyetemre jár) hogy belőlem nem lesz senki neki még lesz egy diplomája. Mindig ezzel takarózik, hogy ő okos és lesz diplomája.

Elkaptam egy olyan beszélgetést is, amit a nővérem pasija mondott "ha majd lesz végre pénzem a munkából akkor minek adjon bele a kaja pénzben, minek főzzön a nővérem, ha anyánk főz nekik"

Unokatesómnak szoktam panaszkodni róluk mert nincs kinek panaszkodnom. Valakinek ki kell adnom magamból. A barátaimnak nem szeretném. Egy csaladtagnak csak jobb mondani. Ő is egyet ért velem mindenben. Ő kiakadt azon hogy nővérem a diplomájával takarózik.

A tegnapi estén elbeszélgettem a nővéremmel. Meg kérdeztem, hogy ő boldog e ebben a kapcsolatban. Elmondtam a véleményem, hogy szerintem ők nem egymásnak lettek szánva.

Erre kiabált hogy nekem nincs semmim és hogy neki lesz legalább diplomája. Majd mondtam neki, hogy az unokatesóm is azon a véleményen van hogy vicces a diplomával takarózni. Attól nem lesz boldog.

Ő erre elhordta mindennek.

Ma reggel nem szóltunk egymáshoz. Nem beszéltem tesómmal. Meg haragudtam rá.

Szüleim haza jöttek munkából. Majd nővérem ki kell magából, hogy én kibeszélem őt az Unokatesómnak.

Ezek után minden dolgot amit régen nővéremnek mondtam elmondott. Olyan dolgokat amiket csak vele osztottam meg régen.

Ideges lettem és megütöttem. Összementünk. Kiabáltam. Az sok ideg sok eltürt esti vita hallgatás, annak a fiúnak a hülye megszólalásai. Itt élt a saját házunkba ingyen. Kiabált. Játszotta az agyát. Én pedig mindent végig hallgattam.