Miért büszke anyám arra, hogy ő már elmúlt 18 akkor, amikor elsőnek gyújtott rá?
Amióta az eszemet tudom dohányzik az anyám(idén lesz 52 éves). Illetve régen mesélte, hogy azelőtt szokott le, mielőtt terhes lett volna, de aztán valamikor visszaszokott. Tehát ez így alsó hangon húsz év, ami alatt ő rendszeresen cigizett. Ehhez képest hatalmas jelenetek között tiltja nekem a dohányzást.
Én 13 voltam, amikor elsőre rágyújtottam. Kipróbáltam egy unalmas nyári napon, egyedül itthon, hát le is buktam, mert nem ment le a csikk a wcbe. Jól lecseszett, azzal jött, hogy ő 18 éves kora előtt nem próbálta ki. Azóta a lebukás óta eltelt több öt év, na ő azóta próbálja néha random bebizonyítani, hogy én rá vagyok függve a cigire. A koliban van egy lap, amit félévente ki kell tölteni szülővel, be kell jelölni rajta, hogy dohányzok-e rendszeresen, mindig bejelölóm, hogy nem, anyám meg mindig jön a szentbeszéddel, hogy de írjam be, hogy igen, mert észre fogják venni a koliba, hogy igen, és ő nem akar a hazugság miatt szégyenkezni. Meg mindig hangsúlyozza nagy büszkén, hogy bezzeg ő nem próbálta ki csak huszonévesen.
És egyébként én nem dohányzom, legalábbis nem vagyok láncdohányos függő. Itthon soha nem gyújtok rá, nem kell szentbeszéd, ha esetleg megint kiderülne. Ezért mivel tavaly március óta itthon vagyok a digitis oktatás miatt, minimum azóta egyszer nem cigiztem. Egy pár hónapig azelőtt sem, de az nem tudom mikor volt. Előtte is max egy hónapban ha egyszer gyújtottam rá, csak a koliban tartózkodásom idejében, tehát nem otthon. És ezt a havi egyet is úgy kell elképzelni, hogy sokszor kimarad tovább. Néha itthon eszembe jut, hogy hm jólesne egy cigi, meg tudnám oldani, hogy ne bukjak le, aztán abbamarad a gondolat, hogy áh, ki kéne menni a házból, hideg van, túl messze van, jó akkor hagyjuk.
Viszont akárhányszor előkerül a dohányzás mint téma, anyám mindig azzal "büszkélkedik" hogy ő bezzeg csak huszonévesen próbálta ki. (Azt nem tudom mikor szokott rá.) Miért kezeli akkora érdemnek, hogy későn kezdtem, ha amúgy alsó is hangon közel két évtizede függő?
(Csak, hogy elkerüljem a félreértést, nem vagyok büszke a saját dohányzási "szokásaimra", nem menőzök vele, az esetek többségében egyedül csinálom, max tízen tudják, hogy néha előfordul, hogy rágyújtok. Pusztán nem értem anyám hozzáállását)18l
1: Te tested, te életed, te egészséged.
2: Nyilván nem akarja a szülő, hogy dohányozzon a gyereke, hiába a szülő is dohányos, tudja a negatívumait
2: Ha nem cigizel, ő meg azt hiszi, az lényegében az ő baja, majd leszokik róla (mármint nem a cigiről), felesleges győzködni, 18 évesen már szabadon vásárolhatsz, nem annyira szólhat be. Zavarni zavarhatja, de ha nem látott még cigizni 13 éves korod óta, akkor meg már tök mindegy..
3: Kb mindenki úgy kezdi a rászokást, hogy csak 1-1-et néhanapján. Valaki rászokik (talán a többség), valaki megmarad ezen a szinten, valaki meg alapból nem akar rászokni, és nem cigizik többet.
+1: A cigiről a legkönnyebb leszokni. Sokaknak már vagy ezerszer sikerült...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!