Mindent elmondjak a családsegítősnek? 16F
Nos egy éve védelembe lettem véve, most lenne a felülvizsgálat. Védelembe vétel oka az élhetetlen körülmények, mi anyám biztosít. Nem dolgozik semmit évek óta, rokonoktól csór egy kis pénzt, ezáltal nincsenek nagyon ruháim, egy szobás lepusztult lyukba élek mert másra nem telik. Koronavírus miatt nem nagyon jártak ki a családsegítősök.
Ma jött ki, hogy velem szeretne beszélni a családsegítős, anyám ezt támadásnak vette, és azzal fenyeget ha beszélek vele kirak itthonról. Az utóbbi hónapokban depressziós lettem, mert felkeltem az álomvilágból, és nagyon rosszul esik hogy hol élek, nincsenek barátaim se emiatt, nagyon kevés az önbizalmam. Magánéletem sincs otthon. Nem tudok úgy élni mint egy 16 éves, hanem mint egy 7-8 éves.
Anyám szociális fobiás, erről orvosi papír nincs de ockódik az emberektől. Utcán csomószor szidja őket "csak úgy" a szomszédokat is.
Anya amúgy már nyár óta ígéri hogy el megy dolgozni, mert már voltak nagyon durva kiakadásaim, de ha szóvá teszem neki nyugodtan hirtelen ideges, és én sem dolgozok szóval fogjam be...
Napokban nagyon sokat szomorkodtam, mert már 5 éve ilyen körülmények közt élek, előtte 5 évig nem volt gyerekkorom, mert örökbe fogadta anyám az unoka öcsémet két évre , aztán minden pénzt rá ment el, engem utált. (Konkrétan suliba a szülők vették meg nekem a dolgokat)
Nekem ez olyan mintha egy isteni segítség lennél ez lenne az út hogy kiszabaduljak, változtassak az eletemen. Csak félek, hogy ezzel többet ártok.
Apámhoz mehetnék szerintem, de azzal 10 éve nem beszéltem, meg az ottani dolgoktól félek. Amúgy rendőrségi eljárás is indult anyám ellen 1 éve az osztályfőnöktől, gyermekveszélyeztetés miatt, de ebből semmi se lett.
Volt hasonló kérdésem már az oldalon, így bocsi ha egyezik valami. Válaszokat előre is köszönöm.
Így egy hónap után annyi sem történt , hogy valami eljárás induljon. Az iskola pszichológushoz járok, mi elég jó segítség, de olyan mintha egyáltalán senkit nem érdekelne a sorsom. Szomorú, de ez van.
Egy hónap alatt, egy hete felkeresték anyámat, de csak azért, mert kötelező.
A családsegítőssel beszélek messengeren, annyi történt, hogy ki kérte a rokonaim elérhetőségeit, akik persze egy fikarcnyit nem fognak segíteni.
Ezek után, ki az aki, hisz Istenben? Ez egyáltalán nem igazságos. Miért pont nekem kellett ezt az életet, családot kapnom? Senkinek sem ártottam. Normális életet szeretnék, és boldog akarok lenni.
Olyan gondolataim is vannak, hogy péppé kéne verni a saját anyámat. Ennyire fusztrál az egész helyzet. De nem tenném meg, de szerintem eléggé durva, hogy ilyen gondolataim vannak már.
Nem is akarom megverni, de hatalmas bosszú érzetét érzek sokszor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!