Mindent elmondjak a családsegítősnek? 16F
Nos egy éve védelembe lettem véve, most lenne a felülvizsgálat. Védelembe vétel oka az élhetetlen körülmények, mi anyám biztosít. Nem dolgozik semmit évek óta, rokonoktól csór egy kis pénzt, ezáltal nincsenek nagyon ruháim, egy szobás lepusztult lyukba élek mert másra nem telik. Koronavírus miatt nem nagyon jártak ki a családsegítősök.
Ma jött ki, hogy velem szeretne beszélni a családsegítős, anyám ezt támadásnak vette, és azzal fenyeget ha beszélek vele kirak itthonról. Az utóbbi hónapokban depressziós lettem, mert felkeltem az álomvilágból, és nagyon rosszul esik hogy hol élek, nincsenek barátaim se emiatt, nagyon kevés az önbizalmam. Magánéletem sincs otthon. Nem tudok úgy élni mint egy 16 éves, hanem mint egy 7-8 éves.
Anyám szociális fobiás, erről orvosi papír nincs de ockódik az emberektől. Utcán csomószor szidja őket "csak úgy" a szomszédokat is.
Anya amúgy már nyár óta ígéri hogy el megy dolgozni, mert már voltak nagyon durva kiakadásaim, de ha szóvá teszem neki nyugodtan hirtelen ideges, és én sem dolgozok szóval fogjam be...
Napokban nagyon sokat szomorkodtam, mert már 5 éve ilyen körülmények közt élek, előtte 5 évig nem volt gyerekkorom, mert örökbe fogadta anyám az unoka öcsémet két évre , aztán minden pénzt rá ment el, engem utált. (Konkrétan suliba a szülők vették meg nekem a dolgokat)
Nekem ez olyan mintha egy isteni segítség lennél ez lenne az út hogy kiszabaduljak, változtassak az eletemen. Csak félek, hogy ezzel többet ártok.
Apámhoz mehetnék szerintem, de azzal 10 éve nem beszéltem, meg az ottani dolgoktól félek. Amúgy rendőrségi eljárás is indult anyám ellen 1 éve az osztályfőnöktől, gyermekveszélyeztetés miatt, de ebből semmi se lett.
Volt hasonló kérdésem már az oldalon, így bocsi ha egyezik valami. Válaszokat előre is köszönöm.
válasza:
válasza:Én is szavazok arra hogy mond el, sajnos így nem fogsz haladni az életben ha anyukád hátráltat. De nagyon okos gyerek lehetsz ha észre veszed a rosz körülményt és nem vetted fel a nem törődömséget.
Az lenne a legjobb ha átkerülnél egy olyan családhoz akik téged nagyon szeretnek és támogatnak.
A legjobb barátnőm is így járt mint te felnevelte egy tisztességes mostoha anyuka aztán 18 évesen kapott életkezdési támogatást ebből vett lakást és azóta dolgozik, boldog, és hálás a nevelő anyukájának
válasza:1.Mondd el a családsegítőnek!
2.Igenis próbálkozz apádnál! Ha befogad, akkor fordítsd az időd a tanulásra és ne csinálj hülyeségeket!
válasza:Köszönöm.
Amit tudok csinálni jelenleg az a tanulás, most is egy szép bizonyítvány tudtam össze hozni félévkor. El fogom mondani, és szerintem nem kellene rágodnom ezen, elvileg a gyerek érdekeit szolgálják.
Az is jó lenne, ha valahogy megoldható lenne hogy egyedül élhessek, cserébe pénteken(délutan)és szombaton de akár vasárnap is el megyek dolgozni.
Tanultam ebből valamit, azt, hogy milyen egy rossz szülő, és majd a saját gyerekemet hogy kell nevelni. Drága tanulópénz volt, hiszen elég sok évem rá ment, tulajdonképpen gyerekkorom nem volt.
válasza:Megsúgom, létezik "intézet." Budapesti külvárosban hetente 3-4-szer autózunk el oda-vissza mellette. Az idősebb korban bekerült állami gondozottak ilyen helyen landolnak. (Hisz a lakásotthonok gyerkőceit hosszú éveken át próbálják szocializálni. Nyilván nem fognak rájuk mindenféle szedett-vedett kamaszkorú vadembereket rájuk ereszteni.)
Ami jó hír: a kérdező 16 éves, tehát csak 2 évet kell kibírnia, míg a meztelen sejehajára útnak bocsátja a műintézmény.
válasza: válasza:Hát hogyne. 18 évesen kiadják a jussát, és sorban áll a család.
Ott az igazi az utógondozás, ahol nem áll sorban a dicső család. Ott akár talpra is állhat az ex-állami. de hát ugye itt nem erről van szó.
válasza:Kíváncsiságból elolvastam a gyámügyi jegyzőkönyvet(ami idén februárban készült). Nem kellett volna...
Apám azt nyilatkozta, hogy ő próbált az elmúlt évek során fel venni velem a kapcsolatot, de anyám nem vitt el a megbeszélt helyekre. Én ezekről nem tudok. Viszont ami nagyon megérintett engem.. apám a sorsomat teljesen a gyámhatóságra bízza, és ha sor kerülne nem vállalná a felügyeletemet. (Nem pontosan ez volt írva de ez volt a lényeg)
Apám volt a szívemben, az alagút mélyen a fény, de ő nem foglalkozik velem. Nem érdeklem neki.
Hogy lehetnek ilyen undorító szüleim? Az egyiket 2009 óta nem láttam, nem érdeklek neki, a másiknak természetes az, hogy tönkretesz mentálisan a szegénységgel.
Maximum intézetbe kerülhetek, ahol agyonverhetnek nap mint nap. Teljesen zsákutcában vagyok. Ebből maximum az öngyilkosság a kiút. Nehezen fogok még 2 évet kibírni, abba belegondolva, hogy mennyire elkeseredettebb vagyok mint nyáron. (Emlékszem mikor őszi szünetben ki mentem egyet sétálni, hogy mi az-az ok, amiért ne öljem meg magam.)
Családsegítőssel beszélni fogok, csak fel kéne valahogy vennem a kapcsolatot.
Egyedül a bátyám van aki rokon, de az nem fog vállalni. Az csak sértegetni tud, meg rajtam gúnyolódni, hogy, de rossz nekem, meg azzal vág fel, hogy mire vitte. (Tőle szokott kéregetni anya)
Bocsi, hogy ennyire komoly lett a vége,de kilátástalan nekem ez a helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!