Mit tehetek apámmal? Másnál is ilyen a helyzet?

Édesapám 67 éves, az édesanyám sajnos korán elhunyt. Apám becsülettel felnevelt, aztán 24 évesen az egyetem mellett elköltöztem albérletbe majd a faluban ahol kiskorom óta éltem vettem idővel egy házat. A ház édesapámtól csak 1 utcányira van. Így folyton nálam volt vagy én nála és segítettem neki mindenben amiben kellett. Hogy ne keljen főzni magára intéztem neki a falusi konyháról ebédet és a családsegítő hölgy is felajánlotta hogy szívesen elviszi hozzá naponta az ételt. Ez így nagy segítség volt és nyugodt is voltam hogy napközben valaki ránéz apumra még dolgozok.

Aztán apum állapota romlott, szívbeteg lett és nem akart már az üres házban élni de az én nyakamra se akart költözni ezért elment egy idősek otthonába. Pedig volt helye nálam is de ő jól érezte ott nagát, mondta ne aggódjak érte, mert jól van.

Aztán ahogy teltek az évek megházasodtam, lett egy 4 éves kisfiam is és apukám végül szeretett volna hozzánk költözni hogy együtt legyen az unokával, ennek semmi akadálya nem volt.

Viszont fél éve vettük észre hogy rájön valami és megsértődik ránk, minden ok nélkül. Nem értem mi gondja lehet, bezárkózik a szobájába és nem akar enni se. Félek hogy depressziós vagy nem is tudom.

Kb 3 napja azért lett mérges mert nem tudtam fát vágni mert dolgozok 12 órában, mivel a fakitermelő csak öles fákat tudott hozni, egy haverom pedig felajánlotta hogy szívesen összehasogassa nekünk.

De apám ezt nem engedte, helyette ő hasogat fát, amivel kikészít mert tudja jól hogy dolgozok és nem tudok itthon lenni.

Feleségem is dolgozik, a gyerek pedig óvodás reggel megyünk és este jövünk haza. Apum pedig vagy depressziós vagy unatkozik. Nem megy el sehova se, itthon ül egész nap és vagy fát vág vagy tévét néz.

Van mikor benéz hozzánk a családsegítős hölgy mivel jóba van apummal és mi van ha úgy találja hogy éppen fát vág? Akkor biztos agyon szíd hogy miért engedem a fatert hasogatni. De senki nem kéri meg rá...amikor itthon vagyok csinálom, mindig csinálok valamit. Apámat viszont nem értem.

Nem akarom hogy idősek otthonába visszamenjen, ő se akar visszamenni ezt sokszor mondja. De mikor rájön ez a flug hogy nem szól hozzánk akkor azt hajtogatja hogy utál minket és visszamegy. De senki nem bántja, nincs kiközösítve, nagyon szereti őt mindenki.

Semmi nem kell beleadnia, a nyugdíját se vesszük el. Csak jót akarunk neki