Nők, akiket elhagyott az apjuk kiskorukban. Nektek is nehéz sokszor a párválasztás?

Ugyanúgy vagyok mint a 2-es válaszoló, csak én 5 éves voltam, amikor az alkoholista apámat elhagytuk. Én nem érzem ennek hiányát, utána se tartottam vele a kapcsolatot, ő sem keresett, néhány éve pedig meghalt.

Hogy a kérdésedre válaszoljak, én nem érzem hiányát annak semmiben hogy ő nem volt, szerintem csak jobb lett tőle az életem.

Szinten 24 vagyok nő. Es a legjobb dolognak tartom h a faterom soha nem volt az eletem resze. Tok jol alakul. Kepzeld: megvaltoztattam a nevem. Es nagy orommel felhivtam mikor sikerult es hivatalos lett. Mar nem vagyok a neven tobbe. Oke ha ferjhezmegyek valtozik a nevem de addig is anyu neven vagyok. Am se kotelezo valtoznia ha hazasodsz pl.

Nagyon jo hatassal volt ram h elvaltak mar az elejen. Nem pofazott az eletembe. Penzunk is mindig volt nelkule is.

Paromat hamar megismertem. Sose volt bajom a pasizassal. Nincs apa komplexusom.

Boldog vagyok hogy nem az eletem resze az igazi apam. :)

nekem eleg problemas.

bizalmi problemak, felek a csalodastol, attol, hogy hirtelen lelepnek, a semmibe vesznek, es jelentektelennek tartanak.

iszonyat nehezen tudok megbizni valakiben es elhinni, hogy o valoban szeret engem.

iskolas koromban mar attol majdnem elsirtam magam, ha egy kozepkoru ferfi tanar megdicsert, es aztmondta buszke ram.

"csak van egy olyan gondolatom, hogy biztos azért nem foglalkozott velem, mert nem voltam szerethető"

Igen, túl kéne lépned. Nem miattad lépett le. Viszont ezze a viselkedéssel inkább buta vagy. Ilyen egy felnőtt nőnek eszébe sem jut. Max anyád nevelt rosszul miután apád elment.

9#

Néha esetleg. Környezetemben is ismerek egy srácot, aki apa nélkül nőtt fel nagyrészt. Egy tuskó lett belőle, aki nem tisztel egy nőt sem, max megalázni tudja őket, még az anyját is.