Mit tennétek a helyemben?

A régi ház árával mi lett? Mert ha te hitelre vetted azt, amiben laktok, akkor nem arra ment el az az összeg. Esetleg, ha még megvan, akkor abból vehetne anyukád egy kisebb lakást magának. És ha otthon el tudja azért magát látni többé-kevésbé, akkor elég csak hetente párszor meglátogatni. Gondolom valamennyi bevétele van neki is, így nem neked kellene fizetni mindent. Rokkantsági, vagy ilyesmi...

Szerintem aránytalanul nagy elvárás egy 23 éves életét kezdő fiataltól, hogy tartsa el meg szórakoztassa az anyját. Ez azért nem egy olyan betegség, ami miatt minden pénzkereseti lehetőségtől el lenne zárva. Én leülnék vele a helyedben őszintén beszélni arról, hogy mit akarok. Anyukád még tök fiatal, simán élhet 30 évet, már most külön mennél... minél több idő telik el, ez annál nehezebb lesz. Mivel ugye a tied a ház, ő azelőtt hol lakott? Hova tudna egyáltalán menni? Először is mindenképpen kellene valami pénzkeresési lehetőség neki, aztán ha van jövedelme tovább gondolkodni. Társat nem akar keresni?

Kérdező, én értem hogy úgy érzed eltávolodunk a kérdéstől, de nem ez egy kezelhető dolog, vagyis lehetne normális aktív élete, ahelyett hogy elveszi a te életedet.

Ne haragudj kérdező, de ez a "na mindegy, hagyjuk" kommentedből én azt szűröm le, hogy te nem akarsz szembenézni az igazsággal. Elhiszem, hogy sajnálod anyukádat, meg az is lehet hogy ő sajnáltatja magát, csakhogy te mellette maradj. De hidd el, ez senkinek sem válik a hasznára. Szerintem egy próbát tegyél, aztán majd meglátod, hogy alakulnak a dolgok. Először hagyd anyudat a lakásban, te meg vegyél ki pár hónapra egy szobát magadnak. Ne mondd el anyudnak, hogy ez csak ideiglenes, mert akkor nem fogja megérteni, hogy mi a célod. És ez idő alatt látható lesz, hogy anyukádnak van e szüksége rád napi szinten. Ne adj Isten, de ha igen, akkor haza költözöl azzal a szöveggel, hogy fel mondták az albérletet. Ha meg maga is tud boldogulni, akkor gondolkozhatsz a jövődön.