Ilyenkor mit tudnek csinalni?

Keresztény család vagyunk. Anyum sokszor hallgat tanításokat is. Viszont mellette ha mérges akkor átkozódik és olyanokat mondd hogy szétveri a fejünket, *** anyánkat, elegem van belőletek, agyonverlek stb..

Na tegnap pont egy ilyen helyzet volt de párhuzamosan mellette szólt a keresztény tanítás is és eléggé felhúztam magam rajta.

Persze mikor szóvá tettem neki hogy ez igazán jó keresztényi magatartás akkor jobban felhúzta magat (amit megtudok érteni) majd azzal fenyegetett hogy szétveri a fejemet.

Sajnos tettem egy olyan megjegyzést hogy 'Gyere' és tudom hogy nagyon szemtelen voltam. Hozzám vágott teli erőből egy fakanalat majd folytatta az ordítását, hogy én semmit se segítek, haszontalan vagyok stb. (Előtte kb fél órával pont hogy felajánlottam hogy segítek a házi munkában de elküldött hogy nem kell, menjek a konyhából mert nem fér el)

Ma megmutattam anyumnak a zöld foltot a mellkasomon amit a fakanál okozott és viccelgettem hogy jaj de szép mire azt válaszolta hogy nagyobbat kellett volna adnia.

Ilyen esetben mit tegyek?

Teljesen megértem hogy emberből van és tud mérges lenni az ember, azt is megértem hogy valahol én is szemtelen voltam.

Viszont nem érzem hogy helyes lenne ilyen szavakkal dobálóznia miközben pont a szeretetről, a türelemről és Istenről megy tanítás a háttérben. Amikor pedig felhozom neki hogy 'Anyu, ezt nem kéne' akkor megsértődik és folytatja hogy jobban meg kellett volna verni téged.

Ha legközelebb is hasonló helyzet lesz mit mondhatnék neki hogy abbahagyja?

Ha ennyire mérges általában csöndben vagyunk és a húgomra is rászólok hogy most ne szólaljon meg amíg tombol anyum mert megborít minket. Viszont szerintem ez nem normális és úgy érzem többször kéne neki szólnom erről hogy ne átkozódjon és káromkodjon ennyit mivel húgom még csak 7 éves.

21/L