Túlzás az ilyen jellegű támogatás? (Bővebben lent)

23/l vagyok.Elég jó fizető munkám volt, sajnos a vírus miatt június óta munka nélküli vagyok, de van jócskán félre tett pénzem.

Anyukámék nagyon rossz anyagi körülmények között élnek, engem sem támogattak soha, egyedül kellett már 16 éves korom óta megdolgoznom a pénzért. Anyukámék szociális lakásban laknak, ahol sajnos sok a roma, és nem a legnormálisabb fajtából. Nagyon sok a kölcsönük, tartozásuk.Van egy kisebb (15l) testvérem, ő emiatt a körülmények miatt a mamámmal él, de sajnos nekik sem jók az anyagiak.

Anyukám egyik napról a másikra elvett tőlem 5ezer eurót, nem mondta meg mire, a mai napig nem adta vissza.

Jelenleg a párommal élek (38) és neki sem tetszik ez a rendszer. Az anyukámat de sokszor a mamámat is támogatom nem kis összeggel anyagilag (rezsi stb), vagy csak akkor hívnak ha ki kell fizetni a számlákat. Február óta anyukám munkanélküli volt, pár hónapja lett munkája de még nem állt lábra. Azóta(!) én fizetem nekik a napi megélhetést (étel, drogéria, tesóm iskolaztatasa, tényleg minden)

Tudom és anyukám is sokszor mondta hogy nélkülem már éhen haltak volna vagy utcán lennének. Én személy szerint ezt már soknak érzem,sokszor veszekedtem már vele ez miatt, volt úgy hónapokig nem beszéltünk, viszont lelkiismeret furdalásom van, hogy cserben hagynám a családot és a testvérem.

Tanácsokat kérnék hogy vegyem rá anyukámat hogy végre belássa nem szeretném őt a végtelenségig támogatni és szerintem megtettem minden tőlem telhetőt, sőt szerintem még többet is.

Szerintetek is önző lennék, ha megtagadnám ezt tőle és magamra és a párommal való közös jövőre gondolnék?

Főképp anyukák válaszát várom