Szerintetek is jogos hogy nem mondom el otthon ezek után?

Nos, hol is kezdjem. A szüleim mindig is féltettek mindentől, túlságosan is. Facebookom, és más közösségi médiás dolog is 18 éves koromig csak az ő e-mailjukra lehetett és ezáltal nyomon követték a legtöbb dolgot amit csinálok..Persze ahogy tudtam az idő múlásával kicseleztem, smsben irkáltam inkább. 2 párkapcsolatom volt eddig, az elsőnél 17 éves voltam és semmi privát teret nem hagytak nekem, mondván, hogy Ők tartanak el. Egyszer sem aludhattam a barátoméknál, pedig csak alvás lett volna és mondtam nekik, ha olyasmi lenne azt nappal is megoldhatjuk. Ha mégis megpróbálkoztam vele, leüvöltötték a fejem, hogy terhes leszek és vessek magamra. Azóta vége lett. Eltelt jó sok idő és lett egy új barátom. Már idősebb vagyok, dolgozom is. És hétpecsétes titoknak kezelem a mostani kapcsolatomat előttük már csak azért is. Már nem vagyok kiskorú, és életemben először élem meg azt, hogy van privát kis életem és annyira élvezem ezt. 1 hónapja vagyunk együtt még csak, friss az egész és így külön jó érzés mert a legszebb időszak csak a kettőnk dolga. Viszont a szüleimmel megint elharapództak a dolgok, teljesen fel vannak háborodva és érzelmi zsarolás megy. Ne értések félre majd idővel be fogom mutatni nekik, csak most kell ez a kis nyugi. Hogy nincsen senki más csak kettőnk, meg kialakult bennem egy zárkózottság feléjük ezzel kapcsolatban. Már a barátomnál aludtam kettő alkalommal, de nem történt semmi olyasmi közöttünk. Ezzel kapcsolatban is kapom az ívet. Szerintem úgy, hogy 20 éves vagyok nem kéne így kezelni. Tudom mi a jó nekem, vigyázok magamra és majd idővel elmondanám a szüleimnek is, pedig nem érdemelnék meg. Az előző és a mostani barátom is teljesen normális, valamire való ember aki nem arra megy. Ezt zárójelben megjegyzem.