Mit mondanátok ilyenkor anyukátoknak? Hogy oldhatnám meg ezt a szituációt?

Őszintén? Én elküldeném a fenébe - akkor is, ha az anyukám. Milyen szülő az, aki lehúzza a saját lánya önbecsülését, csak hogy a sajátját feltornázza?

De ha ez nem jó, akkor talán megkérdezhetnéd tőle, hogy miért csinálja. Még az is lehet, hogy észre sem veszi, amit csinál, úgyhogy talán első körben beszélhetnél vele erről. Aztán ha egy idő után még mindig aktuális lesz a probléma, akkor tényleg küldd el a fenébe...

Undorító.

És akkor majd csodálkozik,hogy nem szívesen állsz vele szóba.

Ezt végig olvasni is rossz volt. Nagyon jó táptalaj az ilyen anya az evészavaroknak.

Szerintem is csak versenyzik veled. Én a helyedben gond nélkül visszaszólnék, ez már túl van azon amit beszólás nélkül lehet hagyni csak mert az anyád. Ha teheted akkor fuss, amerre látsz mert teljesen tönkre fog tenni.

Vannak olyan emberek, akik nem tudják ,,finoman" kifejezni magukat. Nyilván félt téged, mert a gyereke vagy, nem akarja, hogy gondod legyen ebből.

Ha anyukád hozzáállása nem esik jól, akkor finoman meg kell neki mondani, hogy ez fájt neked, legközelebb ne így célozgasson/piszkálódjon. Téged mennyire zavar a jelenlegi súlyod? Ez a legfontosabb kérdés. Ha változtatni szeretnél, akkor azt tedd meg mielőbb, s ha ennek ellenére még mindig bántódás ér felőle, az akkor nagyon inkorrekt, gonosz dolog. A súlyod, ami régebben volt az teljesen normális, akkor lettél volna kórosan sovány, ha 165 cm-hez 40 kg lettél volna.

Ezt sajnos csak úgy fogod tudni megoldani, ha leültök és megbeszélitek. Öntsetek tiszta vizet a pohárba, és mondja ki: ,,Igen, féltelek kislányom", nem pedig hagyni, hogy gúnyos megjegyzéseket tegyen. Nem ismerlek téged, sem a szüleid, de remélem, hogy meg fogjátok tudni beszélni nyugodtan :) Ha értelmes társalgási légkört tudtok kialakítani, finoman mond el mi bánt téged, őt is hallgasd végig. Nem kell csúfolódni, kiabálni, célozgatni. Lehet, hogy egy kiadós anya-lánya beszélgetés még jót is tenne nektek, sose lehet tudni :)