Mostanába nem lehet elviselni anyámat. Másoknál is ilyen ez?

Semmi nem jó, ahogy én csinálom. Csak úgy jó, ahogyan ő csinálja. Rossz sorrendbe proszivózok, hülye módon takarítom a konyhát.

Eddig suliztam, addig azt mondogatta, hogy kirak, aztán amikor le érettségiztem nyáron akkor, hogy akkor tesz ki, ha nem találok munkát, most hogy van munkám, takarodjak albérletbe, mert semmit se csinálok itthon.

Annak ellenére, hogy napi 12-13órát dolgozom, minden bap elmosogatok, leviszem a kutyat, kétszer 3/4órára (ő sose sétáltat kutyát, hiába ér haza 5re, én meg 10re). Ha szabadnapos vagyok, akkor takarítok. Mostanában már főzök is.

De semmi nem jó Neki. Akármit csinálok beszologat, csesztet, beleköt. Halál kedves vagyok vele, szerinte flegma vagyok.

Egyszerűen nem tudom mit csináljak, hogy megfeleljen neki, mert semminek se örül. Sose mondja, hogy köszönöm.

Már fogalmam sincs mit csináljak, de olyan drága egy albérlet, hogy nem tudom egyenlőre megengedni magamnak.