Mennyire elítélendő, ha egy harmincéves, különélő nőnek az apja nevén van a kocsija, mert ő lusta szervízbe vinni?

Szerintem is semennyire, bár nem értem, hogy miért zárná ki egymást a két dolog...

Nálunk pl nagypapám hordja szerelőhöz a kötelező chekekre a kocsikat, mert ő ér rá, de ettől még nem az ő nevén vannak.

Tökmindegy kinek a nevén van az autó, a szervíz szempontjából.

Amúgy, ha nekik jó nekem is.

És ez a kettő, hogy függ össze?

Egyik haverom is mindig az anyja nevére íratja a kocsit, mert úgy olcsóbb a biztosítás, de minden mást haverom intéz, mert ő használja.

Az hogy kinek van a neven csak biztositasnal és öröklésnél szamit.

Viszont szervizbe vinni annyi mintha bevasarolni mennel. Bezzeg az utobbira valoszinu nem lenne lusta.

Nem kell apuka nevén lenni, hogy ő vigye a szervizbe.

Látom, itt mindenki nagyon megértő :D Nekem viszont fura, hogy egy harmincas nő, tehát felnőtt nő, nem tudja, akarja elvinni szervizbe. Én se vagyok autózseni. De elvinni nem tudomány. Ha meg ott mondanak valamit, amit nem értek, akkor megkérdezem.

Ennyi erőből intézhetne minden apukával a saját életével, lakásával, mindenféle ügyintézéssel kapcsolatban. Senki se jókedvében csinálja az ügyintézéseket.

"Látom, itt mindenki nagyon megértő"

Igazad van! Meglincselni, hátravinni, anyonlőni! Hát mit nem képzel magáról az a céda!

Jézus, de sok szabadideje van egyeseknek. Levegőt még szabad venni anélkül, hogy valaki felháborodjon rajta?