Anyukám nem akarja elfogadni, hogy szeretnék egy pszichológussal beszélgetni a suliban. Mit csináljak?

Ha reális az ítélkezési képessége, akkor talán van egy tippem.

Próbáld megnyugtatni, hogy nem miatta van és ha nem megy akkor tedd hozzá valami kíméletes módon, hogy ha mégis miatta van, vagy így érzi, akkor azzal tud legtöbbet segíteni, ha beleegyezését adja.

Ez persze nem fog működni, ha ő úgy gondolkodik erről, mint az én anyám, hogy ne menjek, mert ez neki mekkora szégyen.

Rokonodat nem tudnád rávenni, hogy beszélje anyukáddal?

Helyesen tanácsolja, aki azt írja, hogy nyugtasd meg őt, hogy ez nem az ő hibája.

Már sokszor leírtam itt, hogy egyszer a tévében volt beszélgetés pszichológusokkal. Említették, hogy bizony ők is elmennek a kollégájukhoz, hiába tudnak másnak tanácsot adni, de önmaguknak nem megy.

Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy a pszichológushoz a bolondok járnak. Ég és föld a különbség!

Ha eljutsz hozzá, akkor ne hidd, hogy 1-2 beszélgetéssel minden helyreáll a lelkedben. Idő és alakom kell, hogy belelásson a lelkedbe, Neked meg azért kell idő, hogy feloldódj előtte úgy Isten igazából, tehát hogy kitárd előtte a lelked.

Minden jót!

Kitartás kicsi lány, eddig jól csinálod!

Remélem apukáddal is megbeszélted és ő aláírja.

Nem gyengeség segítséget kérni, sajnálom, hogy anyud nem így látja. Írták korábban, hogy egy másik rokon segítségét is kérheted, hogy beszéljen szüleiddel, gondold át kivel vagy még jóban. A suliban valamelyik tanárodhoz is fordulhatsz. Sok sikert!

Az a helyzet, hogy ha egy iskolásnak pszichológusra van szüksége, az az esetek 99%-ban valamelyik szülője miatt van. Szóval anyukádnak ez egyszer szinte biztos, hogy igaza van: valóban ő tehet róla.

De ahogy már 2-es is írta, azzal is csak neked árt, ha nem enged el pszichológushoz. Pont az lenne részéről a felelősségteljes magatartás, hogy elenged, de úgy tűnik, erősebb a szégyenérzete, hogy rosszul nevelte a lányát, ezért annak pszichológusra van szüksége. Sőt, talán még azt is hiszi, hogy pszichológushoz csak bolondok, elmebetegek járnak, az ő lánya meg nem az.

El kéne magyaráznod neki, hogy ha valakinek a teste beteg, természetes, hogy orvoshoz megy; ha meg a lelke, akkor lélekorvoshoz, azaz pszichológushoz megy.

Ha ő úgy érzi, minden az ő hibája, akkor az ő lelke is garantáltan sérült, ezért neki is fel kéne keresnie egy pszichológust. Így aztán mindketten jobban fogjátok magatokat érezni a bőrötökben, és a kapcsolatotok is jobb lesz.