Bunkóság lenne a szüleinket lebeszélni a tablet használatáról?

IGEN, taplóság lenne!

Tanítsátok meg nekik rendesen, nem úgy, hogy ti gyorsan végigcsináltok mindent, ök meg nézik - mert ez így semmit nem ér, hanem ök maguk csináljanak meg minden lépést - így ugyan tovább tart, mire végigértek a témákon, de több eredménye van, emellett ök írjanak le maguknak minden lépést úgy, ahogy nekik a legjobban érhetö.

Így tényleg megtanulják, másként nem.

Mellesleg, már a hozzáállásod is igencsak lenézö, attól, hogy valaki 60 fölött van, még nem hülye! Anyukám 70 éves kora fölött ült elöször komputerhez, ma bármit megcsinál vele, programokat tud rá tenni, a kisebb problémákat megoldja egyedül, szóval minden gond nélkül képes rá egy idösebb ember is.

Igaza van annak, aki azt javasolja, írjátok le nekik a gyakran szükséges dolgokat. Mi is leírtuk a nagymamámnak.

Azzal meg ne foglalkozz, ha hülyeségeken megsértőnek. Sértődjenek. Hívd föl a tesódat utána, beszéljétek meg, nyújtsatok egymásnak ebben lelki támaszt. De ha sértődéssel bármit el tudnak érni, azt 80+ évesen ugyanúgy ki fogják használni, ahogy egy ötéves gyerek is rájön a módszerre.

Ha a leírt utasítások ellenére - ami tényleg elég részletes, hogy használni is tudják, ezt ellenőrizzétek le - továbbra is hívogatnak, akkor meg valószínűleg több figyelmet szeretnének. Ami nem baj, de ha nektek nincs annyi kapacitásotok, akkor nem kötelező teljesíteni ezt az igényüket. Lásd előző pont.

Láttad az 50 első randi című filmet? Nagyon szép példája az igaz szeretetnek. Az állatorvosnak a temérdek munkája mellett mindig volt ideje hogy videó felvételt készítsen a feleségének, az újabb emlékeiről, hogy szerencsétlen mikor felébred ne kezdjen el sikoltozni, mert férje és gyereke van, mivel baleset következtében csak az aznapi napra emlékezett és a balesete előtti életére, és a testvére és az apukája naponta ugyanazt a kis faházat újra lefestették fehérre, hogy megkérjék, hogy színesítse a falat a festményével.

Szerintem igen bunkóság, én a helyetekbe csinálnék egy oktató videó sorozatot a szóban forgó elfelejtett dolgokról, és akkor a szüleiteknek is kéznél lenne a probléma gyors megoldása. Ahogy írtad idősek már, ilyenkor gyorsabban felejt az ember, de attól még ugyanúgy teljes értékű emberek és a szüleitek szabad akarattal és szabad vágyakkal. Szerintem inkább örülnötök kéne, hogy a szüleitek nyitnak a digitális világ felé mivel ti is abban éltek, de amúgy a különböző szolgáltatóknak az óraállást manapság már így jelentik az emberek, szóval szerintem bunkóság lenne lebeszélnetek róla őket, pláne, hogy amúgy ezek szerint érdekli is őket.

Csak képzeld el hogy te is vágysz valamire, ezt megveszi neked a nővéred, de sokáig nem érted hogy kell használni, akkor mit szólnál ha a szüleid le akarnának beszélni róla.

Azt meg kell értened, hogy idősebbeknek nem minden olyan egyértelmű, mint nektek, fiataloknak. Olyan alap dolgokat nem képesek néha átlátni, mint pl. facebook meg google jelszó közti különbség. Ami neked alap. Neki nem. Ő csak azt látja, hogy valami jelszó kell.

Nálatok inkább az a gond, hogy sértődés lesz belőle, ha nem ugrassz azonnal. Ezt kellene inkább megbeszélni, hogy értsék meg, hogy épp dolgozol, vagy ha nem látod a képernyőt, nem biztos, hogy fejből tudsz segíteni. Legyenek egy kis türelemmel, míg tudsz velük, és a problémájukkal foglalkozni. Hogy nem tudsz mindig ugrani azonnal, mert dolgozol, munkád van, főnököd van, stb. Erről beszéljetek! Felnőtt értelmes emberek csak megértik ezt.

Nem kell elajándékoztatni velük :-) A rajzos útmutató jó ötlet. És mellé odaírhatod, hogy türelem, ha gond van, segítesz, de nem biztos, hogy azonnal megoldod :-)

Anyukám is tabletezik, 70+. Ő is szokott hívni, vagy rámírni, hogy most mit csináljon. (most pl. a facebook hogy felkínálta neki a világos és sötét hátteret, nem értette mi az, és mire nyomjon, ilyenkor kérdez. Nekünk egyértelmű, neki nem az.)

Az én anyukám azt mondja, ha éppen nem tudok rögtön reagálni a problémára, hogy nem baj, ha nem érek rá azonnal, tudja, hogy dolgozom, stb. és ő úgyis ráér, mert nyugdíjas, és megvárja, amíg ráérek foglalkozni a kérdéseivel. Sose volt ebből harag.

A nagyszüleim néhány évvel ezelőtt a laptopra és persze az internetre voltak rákattanva, hogy az nekik kell. Addigra mindketten elmúltak 65 évesek, tehát nem voltak akkor sem fiatalok.

Én mentem oktatni, és mindig úgy csináltuk, hogy amit megmutattam, azt nekik el kellett ismételni legalább 3x. A bonyolultabb dolgokat pedig egy nagy méretű füzetbe külön le is írtam és néhol rajzoltam is. Egyébként sosem mutogattam egyszerre túl sokat, néha volt, hogy meg is jegyezték, hogy egyelőre ennyi elég, jövő héten folytassuk.

Youtube, Facebook, Google használata simán megy, sőt, mama a Facebookon elég hamar megtanulta, hogyan kell képes szülinapi üzenetet írni a szülinapos üzenőfalára. Sajnos a papa már nincs velünk, de a mama most volt 72 éves, és most vett magának okostelefont. Így a laptop után elég hamar megtanulta kezelni azt is.