Hogyan értessen meg apámmal, hogy nem akarok se kőműves, se ács lenni?

Pár éve vettünk egy házat vidéken 3 millióért. Az árából adódóan eléggé ramaty állapotban volt, rengeteg időt, pénzt beleöltünk, hogy rendbe tegyük. Ez a folyamat még mindig tart, próbáltam én is segíteni benne, ahogy tudtam. Viszont mindig untam a különböző feladatokat, amiket csináltunk: a villanyszerelést, a vakolást, a betonozást, a tető csinálását. Nem vagyok egy szakmunkás alkat, nem is ez a célom, egyetemre szeretnék menni gyógyszerészetire. Úgy érzem elfáradtam, semmi szabadidőm nincs, mert vagy tanulok, vagy kint segítek. Amikor meg éppen pihenni szeretnék egy kicsit, azt kapom meg, hogy úgy is a telefont nyomnom, amikor nem kinnt vagyok dolgozni. Arra viszont nem gondol, hogy én a telefont többségben nem szórakozásra használom, hanem tanulásra. Angol cikkeket olvasok, amiket lefordítok, biológiával és kémiával kapcsolatos könyveket töltök le, azokat olvasom. Szeretnék feltöltődni, kikapcsolódni így nyáron, nem mindig kint lenni a hőségben, és betonozni. Elértem arra a pontra, hogy bárhol szívesebben vagyok, mint otthon. Próbálok menekülni, hogy nyugodtan tanulhassak úgy, hogy nem szidnak érte, és persze pihenni is szeretnék. Erre folyamatosan megkapom, hogy milyen naplopó lesz belőlem, meg hogy életképtelen vagyok, mert mi az már, hogy 16 évesen nem tudom jól kikeverni az anyagot. Az ő idejében az apja bezzeg már szétverte volna ezért a fejét. Meg soha se lesz belőlem így jó munkaerő. Próbálnám megértetni vele a helyzetemet, elmagyarázni, hogy ettől még ne ítéljen el, nem csak fizikai munka létezik a világon. Attól, hogy nem tudok, és nem is akarok ellátni például kőműves feladatokat, attól még lehetek jó más téren. Viszont nem érti meg, lenézi a diplomásokat, léhűtőnek tartja őket. Szerinte egyedül a szakmunkások dolgoznak, és az állam feleslegesen pazarolja a pénzét az egyetemekre. Próbálom magyarázni neki azt, hogy nekem nem azzal van a problémám, hogy dolgozni kell, hanem azzal, hogy mit, valamint a szabadidő hiányával van problémám. Erre folyton azt kapom meg, hogy életképtelen vagyok. Mit tegyek szerintetek?