Miért akarja anyám állandóan azt, hogy mindent tapasztaljak meg? (rossz értelemben)

Még tanév elején a nővéreméknél egy nagyon randa csőtörés volt ami miatt el kellett hagyniuk a házat és hozzánk költöztek 2 csecsemővel. Választhattak volna: anyém meg én egy nagy házban az expasija háza és egy panellakás között..

Én szóvá tettem, hogy nem biztos, hogy képes leszek így kipihenten iskolába menni és tanulni.

Erre anyám hozzámvágja, hogy na akkor megtapasztalod, hogy milyen volt veled amíg csecsemő voltál.

Háát kösz. Mégis miért kéne nekem megtapasztalni 16 évesen, gimiben, hogy milyen csecsemő mellett tanulni és létezni?

Miért ilyen? Majd megtapasztalom, ha lesz gyerekem. Attól még, hogy anya az egyetem alatt szülte meg a nővéremet még nem kell NEKEM is megtapasztalnom ugyanazt pár hónapig.

Első 4 nap után a barátomhoz költöztem és amíg el nem mentek a nővéremék a 2 csecsemővel ott laktam. 4 napig én karikás szemekkel jártam iskolába. félóránként felkeltem aztán egy óráig nem tudtam elaludni. Délután sem tudtam aludni, mert bőgtek folyamatosan.

Ennyi erővel, ha én elesek a biciklivel akkor lökjem el anyámat is, hogy tapasztalja meg nekem milyen volt?

Amúgy meg olyanokat is mondott kiabálva, hogy ne hisztizzek, el kell fogadni! Ő fel tudott nevelni egy gyereket amíg tanult én csendben eltűröm!

Nem! Nem kell eltűrnöm! Én is ember vagyok! Mondtam. majd lesz gyerekem, majd hallgatom a sírását akkor!

Ez csak egy példa, de még csomó ilyen van, de nem akarok kisregényt írni :(