Tényleg baj szerintetek, hogy 26 évesen nem akarok se csaladot, se saját lakást, se gyereket, se autót?

Szerintem meg a mai fiatalok újradefiniálták a siker fogalmát: a sikeres ember nem költ házra, lakásra, autóra és más költséges fogyasztási cikkekre – inkább bérli azokat.

A sikerhez nem tárgyakba, hanem tapasztalatokba kell befektetni. Élményeket kell szerezni, utazni, különleges dolgokat kipróbálni, érdekes, úgy dolgokba belefogni, vállalkozni.

A stabilitás és biztonságos jólét helyett a mai fiatalok számára sokkal értékesebb a függetlenség és a rugalmasság – életvezetési és földrajzi tekintetben is.

Minek autó, ha van taxi, ami egy mindig rendelkezésre álló privát jármű, sofőrrel? Ez sem drágább, mint ha sajátot tart fenn az ember, legalábbis ez a generáció így gondolkodik. Ugyanígy feleslegesnek, sőt, korlátozónak érzi, hogy házat vegyen, inkább a bérlés mellett dönt. Nem vesz nyaralót sem, mert ahelyett a világ számos pontjára utazik el és száll meg inkább – például az Airbnb szolgáltatását használva.

A mobilitás nagyon fontos értékké vált. A bérlő-generáció tagjai nem akarják biztosra venni, hogy három év múlva is ugyanott fognak dolgozni, ahol most. Miért vennének tehát lakást, ha a bérléssel sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni életük változásaihoz.

A boldogság és jólét érzésében sokkal fontosabb szerepet játszanak az új tapasztalatok, mint a vagyontárgyak. Sokkal inkább új élmények megszerzésébe érdemes tehát befektetni, mintsem tárgyakat vásárolni.

Másrészt a társas kapcsolatok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy ember hogyan érzi magát az életében. Barátkozni, beszélgetni, ismerkedni a legtöbbeknek örömet okoz. És hát kétségtelen, hogy sokkal gyakoribb (és sokkal izgalmasabb) beszédtéma, hogy merre jártál, mik történtek veled, mint hogy hány lakásod van már és milyen tévéd.

Az emberek többsége nem szereti azt hallani, hogy másnak mennyi mindene van, viszont nagyon szívesen veszi, ha arról beszél neki valaki, hogy milyen utazáson vett részt. Van abban valami, hogy még egy rossz tapasztalat is jobb sztori lehet, mint egy remek vásárlás.

Van még egy dolog: a drágán beszerzett tárgyaink szorongást okoznak. Ha a te autód is a parkolóban áll, minden alkalommal, ha megszólal egy riasztó, összerezzensz. Ha megtöltöd a házadat drága bútorokkal és gépekkel, folyamatosan aggódhatsz, hogy betörnek. Nem beszélve arról, hogy az autót összetörhetik, a tévé a garancia lejárta után egy nappal elromolhat, viszont az élményeket nem veheti el senki.

Úgy tűnik, hogy a fogyasztói társadalom fogyasztása egyre inkább csökkenni fog.

Szüleimnek nem volt lehetősége gyakran utazni, nem volt ennyiféle lehetősége szórakozni. Ugyancsak nem volt szinte korlátlan lehetőségük vállalkozásokba fogni. Ezért ők ingatlanokba, járművekbe és vagyontárgyakba fektettek be.

A bérlő-generáció látja a lehetőségeit, és ki is akarja használni azokat. Nem fektet gyorsan értéktelenedő vagyontárgyakba, ehelyett tapasztalatok, élmények megszerzésére költ, mert – mint mondja – ez az egyetlen dolog, amit nem vehet el senki. A tapasztalat, a tudás az egyetlen valuta, ami nem értéktelenedik és lopásbiztos is egyúttal.

"Akkor miért magányosak ma a fiatalok 80%-a?"

Honnan tudod, hogy a 80% magányos? Ajánlom, hogy menj el éjszaka mondjuk a Deák térre. Ott megbizonyosodhatsz arról, hogy virágzik az éjszakai élet, a barátság és az ismerkedés a fiatalok körében.

"Miért nem képesek való életben kommunikálni egymással, párt találni maguknak?"

Ezt sem tudom mire vélni. Talán ismersz minden fiatalt, hogy ilyen következtetéseket vonj le? Ne a saját ismerősi körödből indulj ki, mert nem az érvényes a teljes társadalomra.

"Előttem valaki leírta a lényeget. Idézem: " nyenyenye es bruhuhuh es blablabla na meg meg az is hogy ugysem nyenyenyenyeh .... borzaszto. ""

Ő is (és most már te is) jöttök a "Whataboutism"-mal (remélem tudod mit jelent, ha nem google-zz rá), amikor már nem tudtok érvelni. Persze ez a módszer elég népszerű az érvelni képtelen emberek körében.