Apámtól teljesen befeszülök és mindig nagyon ideges leszek tőle. Hogyan győzzem ezt az érzést le?

Már lassan 15 éve, hogy elköltöztem otthonról és teljesen más életformát alakítottam ki magamnak, amiben nagyon jól érzem magam. Apukám heti egyszer szokott felhívni, Anyukám többször is, de sokszor van, hogy mikor Anyuval beszélek Apu kiveszi a kezéből és ő mondja tovább. Mindig mikor beszélek vele, vagy nagy ritkán találkozom vele feszült és ideges leszek. Igazából nem bánt, nem tesz megjegyzéseket, csak az ahogy beszél, amilyen lassan, de mégis kapkodva, lényegtelen dolgokra kitérve, ahogy Anyukámat ugráltatja, ahogy látszik, hogy egy rendkívül körülményes ember, ami nyilván már a korából is adódik, (most lett 60 éves)valahogy nagyon ideges leszek tőle. Nem haragszom vagy nehesztelek rá, semmi ilyesmiről nincs szó, csak utálom ezt a zaklatott állapotot ami keletkezik bennem a találkozásunk vagy beszélgetésünk után. Anyukámmal semmi ilyen nincs, csak mivel állandóan együtt vannak, Anyuval soha nem tudok rendesen beszélgetni kettesben. Megszakítani nem akarom velük a kapcsolatot, mert szeretem őket, főleg Anyukámhoz nagyon ragaszkodom is, meg nem rossz emberek egyáltalán, csak lehet én vagyok a hülye. Nem tudom, járjak talán pszichológushoz?