Szerintetek mi az oka annak, hogy kb. a 90-es évek előtt az Anyu megszólítás volt az elterjedtebb, utána pedig az Anya? Nálunk legalábbis így van a családban, és nem bírok rájönni az okára.

Gondolhatom abszolút rosszul... nekem az anya bensőségesebb, mint az anyu. És szerintem manapság az emberek ezerszer bátrabban mutatják meg kifelé az érzelmeiket, mint akár csak 20 éve. Nemrég nézegettük az esküvői képeinket, meg a nemrég házasodott ismerősökét, ég és föld. Pedig mi pont ilyen boldogok voltunk, akkoriban mégsem sugárzott ez annyira a képekről, mint manapság.

És én ezt látom a megnevezésekben is. Nálunk barátoknál, rokonoknál is mindenhol apu, anyu volt, ma már alig hallom.

Érdekes, nekem is az anyu kicsit rideg, az anyát jobban szeretem. Anyának, anycinak hívtam gyerekkoromban, egy ideje már a keresztnevén becézve is sokszor hívjuk tesómmal (bőven felnőttek vagyunk már), mivel apa is mindig úgy nevezi.

Apa is apa. Ha beszélek róla, akkor viszont apukám, illetve kiskoromban egy általam kitalált becézése volt, de azt később nem használtam.

Egyébként nálunk a környezetemben is inkább az apu, anyu jellemző, 30-40-es korosztályban.

Nálunk is így van.Anyám is így hívja az anyját."Anyu"

Szerintem elég parasztos.

Mi sosem hívtuk Anyunak.