A ti szülőtöknek/szüleiteknek sincsenek barátai?
Ahogy megfigyeltem szinte az összes barátnőmnek az anyja eljárkál ide-oda barátnőstül, iszogatnak kicsit, vásárolgatnak, meg egyéb "nőcis" dolgokat csinálnak. Míg nálunk úgy apámnak van csak baráti köre, szinte mindig megy valakihez, addig anyám többnyire itthon van, mamánkhoz megy el, vagy boltba, vagy tesóm meccseire megyünk el családostul. Sose láttam, hogy bármikor is elment volna egy délutánra, hogy ő most XY-nal találkozna. Tudom, hogy inkább introvertált, itthon is jól el van, de még telefonon sincs olyan valakije, akivel hetente, 2 hetente beszélgetnének egy jót. Most vannak a rokonok, de ők szerintem nem ebbe a kategóriába tartoznának.
Most hogy én is itthon vagyok, sokat beszélek az én barátaimmal, barátnőimmel. Napközben Messengeren írogatunk, este beszélünk videóhívásban. Hiányoznak a barátaim, ha minden este nem is, de heti 3 alkalommal videóhívásozok valakikkel és jól esik mással is beszélni, nem csak az itthoniakkal.
Mindig irigykedve hallgattam barátnőim történeteit, hogy ők ide-odamennek az anyjukkal, vagy az anyjuknak ilyen meg olyan barátosnéja van, meg miket megéltek, míg anyum 18-20 éves kora körül beállt munkába, a volt osztálytársaival már nem igazán tartja a kapcsolatot, akikkel meg barátkozik, azokkal is csak alkalmakkor, mert pont egy helyen tartózkodnak. Pl mikor apám haverjai átjönnek hozzánk egy bulira (vagy apámék mennek el) akkor az asszonyok is jönnek, akkor anyám nyílván társalog velük. Az egyik nő a főnöke, vele csaknem napi szinten találkozik (nem csoda), a másik nő tesóm volt ofője és egyben első edzője, vele meccseken is szoktunk találkozni, velünk szokott akkor is lenni, a harmadik nő az egyik üzeltnek a társvezetője (a férje a főnök). Mikor ez a banda összejön akkor elvan anyum velük, de nem igazán érzem, hogy lenne saját baráti köre, mert ezek a nők apám haverjainak a feleségei, olyan a "haverokkal együtt jár"-nak tudnám őket mondani (itt a "baráti státuszra" gondolok, nem a személyükre!).
Anyum azt mutatja, hogy elvan ebben a kis világában, de néha (olyan évi 1-2 alkalommal) kijön rajta az, hogy nincs(enek) igaz barát(j)a(i).
Én nem szeretnék ilyen életet élni, szeretném 20-30 év múlva is a kapcsolatot tartani a barátaimmal, szeretnék néha kiszakadni egy délutánra a normális kerékvágásból úgy, hogy valakivel beülök valahova. Hagyjam anyumra a maga választását vagy finoman érdeklődjek nála, hogy miért nem tartja a régi barátaival a kapcsolatot?
Bocsi, ha hosszúra sikeredett, remélem érthetően fogalmaztam.
Ami lehet fontos:
Anyum tavasszal lesz 54, és 21 éves vagyok.
válasza:Mi a kérdés...? Szeretnéd összeterelni őt valami alkalmas korú barátnővel? :-D
LSd. Svéd gyermekversek...
Ingrid Sjöstrand: A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA
A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és uganazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.
válasza:Az én szüleimnek sincsenek, és én is mindig azt mondtam, hogy jajj én nem akarok így élni.
Ehhez képest nekem sincs egy darab sem, már mindegyiket elüldöztem :D Nem szeretek barátkozni, terhemre vannak az emberi kapcsolatok. Otthon szeretek lenni egyedül, max. a férjemmel.
válasza:Régen nekem is voltak barátaim, de csalódtam bennük, pedig több mint 25 éves batátságokról van szó.
A családomra konzentálok meg amit szeretek csinálni, ez elég nekem. Szerintem anyukád is ìgy gondolja.
válasza:Nincsenek, se a nagyszülőknek. De egyik se az a khm, nagyon szeretetreméltó személyiség.
Nagyszüleimmel (anyai ágon, apai már meghalt) nagyon nehéz beszélgetni, mert ha nem az van, amit ők mondanak (nem értesz egyet a témával, a véleményével és kifejted, hogy szerinted miért nem), akkor fröcsögve az arcodba másznak, hogy ostoba vagy, velük ne vitatkozz, ők jobban tudják, nagyapám simán fizikai erőszakot is alkalmaz, nagyim csak ordibál és duzzog. Ezt a saját kortársaikkal is megcsinálják (sajnos), így mindenkit elmarnak maguk mellől, még a saját testvéreik is letiltották őket mindenhonnan.
Anyám mindenkivel ordítva beszél (nincs semmi hallószervi baja), ő is nehezen tűri az ellentmondást (bár jobban mint a szülei), de ő csak a politikáról hajlandó beszélni és a kutyáiról. Mellette sajnos igénytelen is, többször lett neki pénz adva, hogy csináltassa meg a fogait (rohadnak és szétcsúsznak), de elköltötte másra. Így viszont szemtől-szembe beszélgetni vele nagyon... szagos.
Apám mindenki előtt kellemetlenül megalázkodik (éppen csak hason nem csúszik), de otthon azért kibukik az elfojtott agressziója.
Szóval valahogy nem csodálkozom a dolgon, én is nagyon introvertált vagyok, de van 3-4 barátom, akikkel tartom rendszeresen a kapcsolatot.
A legtöbb kapcsolat az eltérő életút miatt szakad meg, amikor csak nosztalgiázni lehet az ismerőssel, mert annyira más az életetek, hogy csak kínos hallgatás marad.
válasza:Szerintem ez anyukád dolga, hogy szeretne e barátkozni vagy sem.
Az en anyukámnak is ugy volt, hogy volt nehany barátnője de csak interneten tartottak a kapcsolatot, most elment egy uj munkahelyre es rögtön lett sok barátnője akikkel kvazi egésznap telefonál :D
Mindenki ugy el ahogy jol érzi magát, ahogy szeretne, ha anyukadnak annyira rossz lenne változtatna rajta valahogyan,vannak olyanok akiknek ez igy megfelel.
Neked nem muszaj attol ilyennek lenned mert anyukád ilyen, nem is ertem ezt hogy gondolod :D
válasza:Anyád dolga, ne avatkozz bele!
Egyébként a szüleimnek ilyen laza baráti kapcsolataik vannak, kb. évi egyszeri találkozás + telefon. Pedig nem is kifejezetten introvertáltak.
Szerintem nincs semmi baj ezzel. Van, aki társasági, van, aki nem az.
Momentán én sem járok össze senkivel. A régi barátaim nagy része messze szakadt, ŐK hiányoznak, de az, hogy ÚJAKAT szedjek fel, nem.
válasza:Anyamnak sincs 1 baratja sem, csak a noverei. Sot, kezdo egyetemitakent meg az msn volt nalunk a nagy divat es en kepes voltam rajta fel napokat eltolteni es baratnoimmel beszegetni, anyam meg rendszeresen leult mogem a szobaba es azt hajtotta, h leszbikus vagyok, mert ennyire sokat beszelgetek mas 20 eves nokket, de kimondottan eggyel es azon hisztizett, hogy szerelmes vagyok abba a lanyba...
mindegy, felrementem a sztorival, az anyam korabeli ismeroseim 90%anak nincs barati kore, max 1 fo.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!