Van olyan akit gyerek/tini korában fegyelmezés, nevelés okán/ürügyén elfeneltek?

Relatíve jó gyerek voltam, szinte már túl jó :D, de volt, hogy egyszer kaptam a fenekemre....nem emlékszem rá, csak anyu mesélte....meg azt is, hogy egyszer nem fogadtam szót apunak, aki meglegyintette az arcomat, utána pedig nagyon sokáig lelkiismeretfurdalása volt :D.....egyszer kaptunk öcsémmel nagyanyámtól, mert irdatlan hangosak voltunk, és baromi hülyén viselkedtünk, és elszakadt a cérna nála (soha semmikor máskor nem értek hozzánk egyébként)....a kisgyerek koromban kapott pofonokra/fenékre ütésekre nem emlékszem, inkább arra, hogy ha nagyon rosszak voltunk, anyu hegyibeszédet tartott és jól leszidott minket :D

Amire emlékszem, az az, hogy 18 éves koromban,

ebéd közben csúnyán beszéltem, és anyu ezredszerre kért meg, hogy hagyjam abba, de nem hagytam....na akkor kaptam egy szájra verést....teljesen jogosan....

Szerintem alapvetően nem történik szörnyűség, ha egyszer eljár a szülő keze, mert már elszakad a cérna és kéréssel semmire sem megy....van, hogy a gyerekek nem érzik a határt, aztán ha kapnak egy pofont, észhez térnek.... természetesen nem ez a megoldás, de ha megtörténik, max utána meg lehet beszélni, hogy mi vezetett odáig, hogy elcsattant a seggre verés....de...nem szabad, hogy ez legyen a nevelési eszköz, mert az már gyermek bántalmazás....

Volt olyan osztálytársam, akit szíjjal vertek otthon, ez teljesen elfogadhatatlan szerintem....

Úgy gondolom, hogy mindent meg lehet beszélni....és sajnos van olyan, amikor a szülő is rettentő fáradt, és pl az órája tartó hisztivel már nem tud mit kezdeni és eljár a keze....én nem ítélem a szüleimet és a nagymamámat sem, de a mi családunkban nem is volt ez jellemző a fizikai fenyítés, ezek mind ritka esetek voltak, és semmilyen negatív hatással nem voltak a későbbi életemre.....

Van egy 6 hónapos kislányom, és szeretném én is a dolgokat megbeszélni, nem szeretnék sem pofont, sem seggre verést adni neki, de hogy lesz-e olyan, hogy esstleg eljutunk egy olyan pontig, hogy eljár a kezem, nem tudhatom....azt viszont tudom, hogy utána elnézését fogok kérni, és megbeszéljük, hogy miért történt.....tudom, most jöhet az a szöveg, hogy hiába kérek bocsánatot, a pofon már megtörtént, de ha már megtörtént esetleg, beszélni is kell róla, és bocsánatot is tudni kell kérni......az élet nem egyszerű, és az ember követ el hibákat, amiért tudni kell elnézést kérni, tudni kell megbeszélni a dolgokat

Én ritkán kaptam ki, egy kezemen megszámolom hányszor, de mindet megérdemeltem. Pl. általános iskola alsó tagozatos koromban késő délután mentem haza, méghozzá előzetes engedély kérés nélkül. Szegény szüleim azt sem tudták hol vagyok. Iskolától kezdve mindenkit körbetelefonáltak, már épp a rendőrséget akarták hívni, amikor beállítottam. Az volt az egyetlen alkalom, hogy fakanállal fenekeltek el, ráadásul bugyi nélkül. Emlékezetes volt. Most hogy én is szülő vagyok, még jobban igazat adok nekik. Utólag én sem értem hogy mertem ilyet csinálni, hogy gondoltam, hogy nem kell bejelentenem hova megyek suli után.

Férjem ázsiai. Rendkívüli módon tiszteli és szereti a szüleit. Annak ellenére is, hogy apja néhányszor kiporolta. Volt, hogy vesszővel. Elmondása szerint volt is a papának oka rá. Mondjuk én a vesszőt túlzásnak találom, de semmi közöm hozzá, valamint az egy más kultúra más szokásokkal, szigorúbb elvárásokkal.

Kisfiúnk egyszer kapott ki mióta megszületett, pont e héten. Már a boltban is undorítóan viselkedett, majd lesült a képemről a bőr. Hazafelé hiába kértem szépen, majd szigorúbban, akkoris kitépte a kezét a kezemből és átszaladt a forgalmas úton. Azt hittem megáll a szívem. Az apja mindent látott az ablakból. Mire én is felértem a lakásba, kisfiam popsija már kezelésbe volt véve. Nem avatkoztam bele, hiába a sírás. Ha az apja nem veri el, akkor én. Nyilván nem kap ki mindenért, nem úgy állunk a neveléséhez, hogy rögtön kikap, de ez pont egy olyan eset volt, amit nem vagyunk hajlandóak tolerálni. Mindegy ki szól le érte. Inkább a gyerek sírjon, mint mi a temetésén. Azóta úgy viselkedik az utcán, mint egy kisangyal.

Miért lettem lepontozva azért, mert apám eltörte rajtam a fakanalat?

Hát bocs. :D

Én is kaptam ki gyerekkoromban, nem mindenre emlékszem de egyszer azért mert egy órával később mentem haza játszótèrről mint mondtam.

Nem értek egyet azzal hogy meg kell verni a gyereket,de az se jó hogy manapság a gyerek istenek korát éljük. Az van amit a gyerek akar, a szülő meg teljesen alárendeli magát a gyereknek.

Néhányszor elverték a fenekem,talán 2-3* ,meg 2* kaptam egy nagy pofont anyámtól .Mindet megérdemeltem . Anyámnál türelmesebb embert nem ismerek, ha ő kijön a sodrából,akkor teljesen jogos a pofon :D

A 2 pofonnak volt hatása,úgyanis mindkettő után magamba szálltam,hogy hogy viselkedhetek/beszélhetek így anyámmal aki mindent megtett értem egész életemben .A mai napig szégyenlem amiket mondtam neki. 10-14 között volt mindkét maflás.Szerintem egy jókor adott pofon vagy s.ggrecsapás kizökkenti a gyereket és magába száll ,mint ahogy az egyik hozzászólóé is csak azután értette meg,hogy nem lehet kitépni a kezét az anyja kezéből a forgalmas utcán.

Az értelmetlen verésnek,agressziónak nincs értelme,el is ítélem mert megnyomorítja lelkileg az ilyen szülő a gyerekeit. Amúgy vicces,hogy engem pl szigorú szülőnek tartanak,mert nem engedem hogy a gyerek evés közben rohangáljon ,vagy zavarjon másokat. Ha a boltban éppen kitalálja,hogy neki kell valami és nem veszem meg ,tudjátok hányszor volt már,hogy vadidegenek beszóltak,hogy miért vagyok ilyen kőszívű,hát úgy sír az a gyerek,nem fér bele az a kis csoki (a gyerek hisztizik,drámázik ,és már választott magának másik édességet,mivel mindig megbeszéljük,hogy egy valamit választhat és kész) . .. na ezért van az,hogy lemegyünk a játszótérre,mert a gyerekemnek muszáj a társaság,de én 6x kapok agyvérzést más neveletlen porontyától,amíg a kedves szülők le sem kakkantják mit csinál éppen a kölykük .

Szóval az agyba főbe verés,meg a nevelés teljes hiánya ugyanúgy aljas,és tönkreteszi a gyereket szerintem .

Egy csomószor, volt hogy vörös tenyérnyomok maradtak meg napokig. A nagybátyám egyszer övvel is megvert.

Hát sz*rügy, mert azóta izgulok kicsit az ilyesmire. Szóval aki nem akarja h a gyereke perverz legyen, inkább ne verje.

Általános suliban a tesitanárnő fenekelt el, párszor. Ha nem vitt valaki tesicuccot, két választás volt. Vagy órai munka elégtelen+igazolatlan mulasztás, vagy órák után menni hozzá a tanáriba, onnan együtt a szertárba, hasalni az ugrószekrényre, gatya le és pálcával elvert mint a kétfenekű dobot. Fájt, de jobban el lehetett viselni mint otthon az egész estés lelki fröccsöt.

Gyönyörű volt a tanárnő, volt, hogy direkt nem vittünk cuccot, jólesett, hogy foglalkozik az emberrel.

Későbbi kihatás? A mai napig tart. Évekkel később találkoztunk, megbeszéltük, hogy semmi harag, sőt hiányzik az időnkénti pálcázás. Mondta, semmi akadálya a dolognak, már tét nélkül. Csak már nem a suliban, hanem a lakásán, és jóval keményebben és többet kapok, mint régen.