Egy apától a lánya érzelmi támogatása milyen fokig normális?

az apa teljesen normális...ő az a kivétel,aki emlékszik milyen is volt húsz évesen egy csinos csajnak udvarolni..

Nos az apa azt szeretné, ha a lánya csinos lenne..hogy kivel jár, ki dugja, azzal bölcsen nem foglalkozik.

Mégegszer mondom, az apa egyszerűen emlekszikna fiatal korára...ezért segítene a lányának

Érdekes a kérdés-felvetés. Túl van spilázva.

Én 5 a nővérem 7 a húgom 1 hetes volt, amikor anyánk úgy döntött, neki nem kell sem gyerek, sem család. Így a húgomat ott hagyva a kórházban végleg lelépett. Apukám nem dobott el minket. Felnevelt 3 lányt. Amit egy lánynak tudni kellett, vagy megkellett tanulni azt apukám tanítaotta meg. Emlékszem amikor a nővérem 16 évesen ment az első randira, amit napokkal előtte tudtunk már, apukám elment egy női fodrászhoz, hogy mutassák meg neki, hogyan kell szépen sminkelni, hajat szárítani stb. Mert a lányának szüksége van rá. Másnap 2 fodrász is eljött, és megtanították a nővéremet hogy sminkeljen szolidan stb.. Amikor engem 14 évesen elütött a busz, és kórházba kerültem 1 hónapra, elvoltam keseredve, mert nem tudtam elmenni egy Edda koncertre. Apukám addig intézkedett, míg végül bejött egy Edda lemezzel ami dedikálva volt, és képekkel amiket adtak neki. (mai napig megvannak)

Minden anyáknapi ünnepségen ott ült az anyukák között, mi meg neki mondtuk a verset csak (anyu szó kicseréltük apura)

Ma már mindhárman felnőtt nők vagyunk Gyerekünk, családunk van. Apukám 78 éves nyugdíjas, de még ma is olyan aggódó, még ma is azon van, hogy mi mindent megkapjunk. 2 lány unokája van. Az egyik unokalány 18 éves. Állandóan azért nyafog, hogy kövér ( pedig nem az) és nincs senki akivel edzőterembe menjen. Apukám megy vele mindig. Elmennek, míg az unoka edz addig papa olvasgat, kávézik.. Az én apukám ilyen ember.