Ti adtok haza pénzt ha már van munkátok?

Ha keresel rendesen, akkor minimum a rezsi rád esö részét illene kifizetni, plusz a kajádat.

Még mindig kevesebb, mint lakótársakkal, mert ott még lakbér is van - azaz jóbal többet kell havonta kiadni.

A havi 10ezer tényleg csak jelképes, teljesen jogos ilyen esetben, ha a szüleid közlik, hogy akkor keress valahol lakótársakat, téged nem tartanak ingyen.

Azért ad haza az ember pénzt, mert a szülök nem kötelesek eltartani a nagykorú gyereket. Te is fogyasztod az áramot, vizet stb és gondolom a kaját is ök állják. Persze lakhatsz lakótársakkal is, senki nem tiltja meg, hogy elköltözz. Ha úgy gondolod szülök nélkül jobb lenne, akkor hajrá. Èn adtam haza pénzt, mert úgy éreztem, hogy nem élösködhetek rajtuk és nem várhatom el, hogy ingyen éljek. Ez szerintem valamennyire szükséges az önállosódás elött, hogy az ember megtanulja a kötelezettségeket, hogy elöbb kifizeti amit kikell és utána lehet szórni a pénzt amig van. A saját kereset beosztása megtanit értékelni a pénzt.

Èn mondjuk jól kijöttem a szüleimmel, volt magánszférám és inkább velük laktam, mint vadidegenekkel.

Csak az ad bele, aki végig tudja, gondolni, mennyit rászántak a szülei az ő jólétére a születésétől kezdve, és felfogja, hogy a felnőttséggel kötelességek is járnak.

Meg aki szereti a szüleit.

Saját magadat (is) tiszteled meg azzal, ha adsz. És azzal, ha nem csak egy tizest (ami nevetséges, már ne is haragudj...).

"ennyi erővel lakó társsal is össze költözhetsz és ott meg van a "presztizs", hogy már nem a szülőkkel élsz"

Otthon meg megvan a "presztizs", hogy (ingyen!) kaphatsz anyuka pogácsájából, hogy ott vannak a szülők, ha jó tanács kell, ha bajban vagy, hogy nem kell külön pénzt bedobni a mosógépbe, hogy kimossa a te ruháidat is, hogy a szülők befizetik a villanyszámlát, nem kell neked figyelned a határidőt, stb. Használd a fantáziádat.

"ha saját lakás részed van, ahova anyád apád nem járkál be, mert akkor még oké"

És amikor az ágyat nyomod 40 fokos lázzal? Akkor se járkáljanak be, ugye? Mondjuk nem is érdemelnéd meg...