Megszakitsam anyámmal a kapcsolatot, hogyan?
Nagyon nehéz természetű anyám van. Valószínűleg pszichésen beteg de ugye nem hajlandó orvoshoz menni.
Mindig is ki akart sajátítani, nagyon féltékeny, de érdekes módon csak a nőkre (barátnőim, nő rokonok) párommal sosem volt gondja, viszont anyós jelőltem lehordta látatlanban mindennek, ( már a kapcsolatom elején) alpári leveleket írt neki, zsarolta hogy lépjen ki az életemből. Barátnőimmel szintén ugyanezt tette.
Pár éve sikerült elköltöznöm igaz csak tizenpár km-re, de próbáltam minimálisra csökkenteni a találkozást, reménykedtem hogy így jobb lesz a kapcsolatunk. Ő borzasztó életmódot él, az összes pénzét új ruhákra, cipőkre, hülyeségekre költi, semmit nem tesz félre, mióta elköltöztem a házat lelakta, minden romokban, semmit nem csináltat ő rajta. A fizetését még aznap, másnap elkölti haszontalan hülyeségre. Ha épp van pasija akkor nem érdeklem, nyugi van. Ez mindig így volt, sokszor lelépett a pasikhoz. De örültem neki. Most babát várok, szerettem volna neki egy normális nagymamát, ezért próbáltam ápolni vele a kapcsolatot újra. De borzasztó amit művel. 10 hetes vagyok de már az egész falu mindenki tudja, pedig megkértem hogy ne mondja még nagyon senkinek, meg nyilván vannak akiket én szerettem volna tájékozatni. Folyamatosan zaklat, hívogat, holott tudja hogy egész nap rosszul vagyok, sokszor örülök hogy elalszom kicsit. Megítél hogy miért vagyok rosszul, ő nem volt, szedjem már össze magam. Megmondja hogy miből milyet kell venni a gyereknek, ő már kinézte, 140 ezres babakocsi kell. Stb, nem érti hogy mi szeretnénk eldönteni, és majd mi tudjuk mire van szükség. Már most célozgat
arra hogy majd a gyereket ki nem láthatja, és attól félek hogy mivel utálja anyós jelöltem, barátnőim, unokatesóm, nagynéném ezért tönkreteszi majd az életünk. Mert ő képes arra hogy ide jöjjön és balhézzon vagy akár meg is verjen akárkit. Pár napja ok nélkül elkezdett velem ordibálni a telefonban hogy meg ne tudja hogy én barátnőzöm meg alpári dolgokat mondott rám. Na akkor mondtam neki hogy erre nincs többé szükségem. A picinek meg pláne nem lesz. Azóta nem veszem fel a telefont. Dolgozik tudom, de tartok attól, hogy amint tud jön balhézni. Mit csináljak? Erre az idegre pláne most nincs szükségem. Nem érti meg hogy nem akarom ezt. És képes elég sok mindenre. Nem hiszem hogy elfogja fogadni. De változni sem fog. Majdnem 30 évig vártam rá hogy változzon. Akartam most adni egy esélyt elmagyaráztam neki hogy tegye rendbe az életét, segítek is amennyire tudok, fogadja el hogy mások is vannak az életemben. Más is nagymama lesz... De semmi változás sem változni akarás nincs benne. Bocsánat hogy hosszú voltam, de 1000 oldalt tudnék írni a durvábbnál durvább hülyeségeiről.
Elég zavaros a történet. Hol anyósról írsz, hogy anyukádról. Végül is ki írt és kinek levelet, s milyen jogon?
Nem nagyon lesz más megoldás, mint a messze költözés. De az vajon megoldás-e.
Sajnos anyukád mentálisan beteg, agresszív.
Az viszont biztos, hogy ilyen körülmények között a gyereked idegbeteg lesz, te is, a házasságot meg szinte biztos, hogy rámegy.
Én a családomat választanám.
Anyámat orvoshoz vinném, természetesen törődnék ve, de a családomat , gyerekemet, férjemet megkímélném.
Most már ti vagytok, hárman a legfontosabbak.
Igen én is úgy érzem költözni kell, messze nem tudunk, de hátha nyugalom lesz kicsit.
Anyósommal nincs gond, anyu utálja, zaklatja néha őt is, mert nem tudja elviselni hogy én más nőt is szeretek rajta kívűl. Ezért utálja a barátnőim, nagynéném, unokanővérem, kolléga nőim. Én mindenkit szeretek és szeretnek. Ezt titkolni kell, mert ez miatt anyám ölni tudna.
Én is arra gondoltam, hogy ha olyat tesz ráhívom a rendőröket, ha annyira beszámíthatatlan mentőket. Bár ez mind az ő esetében olaj lenne a tűzre, meg még én is szemétnek érezném magam. De tényleg hátha lenne távolságtartási, vagy kezelnék. Mert próbáltam én elvinni orvoshoz, de lehetetlen, mert ő úgy gondolja hogy ő a legnormálisabb, legtökéletesebb a világon.
Háziorvosnak is panaszkodtam, de ő is azt mondta, hogy amíg anyu nem fordul saját maga segítségért, vagy nem történik valami, addig nem tud senki semmit csinálni.
Igen most már a saját családom a legfontosabb, és hogy a gyermekemnek nyugodt, boldog, szép életet teremtsek azért mindent megteszek.
Eddig sajnos nagyon bántott a lelkiismeret amikor próbáltam kizárni anyut az életemből.
Mert hogy mégiscsak anyám, és nevelgetett. És én magára hagyom. Mert nincs senkije. De ezt is ő érte el. Egyébként meg sokkal-sokkal több rosszat kaptam tőle mint jót.
És rengeteg erő kellett ahhoz hogy fel álljak, aránylag kiegyensúlyozott emberré tudjak válni, és normális nyugodt életet teremtsek magamnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!