Másnál is tiszta idegbeteg már most az anyja? Azt se tudom, még mit segítsek már, és mégis. Tele van a hócipőm.

Tényleg nem értem ezt a karácsonyi őrületet, kivéve, ahova 25-en mennek 25-féle igénnyel kajálni és valakinek egyedül kell helytállnia.

Én tényleg nem vagyok egy olyan háziasszony, mint a Született feleségekből Bree, de már készen vagyunk mindennel, megebédeltünk, még feldíszítjük a fát és ajándékozunk, ünnepelünk, lazítunk.

Pedig keményen munkába járunk, nem itthon vakaródzunk egész nap és két kamasz gyerek is van.

Jövőre még a fát is 23-án fogjuk díszíteni, de csak 24-én világítjuk ki.

Takarítani nem ma kell, hanem lehetőleg egész évben szinten tartani a lakást, akkor kevesebb idővel és fáradtsággal jár.

Ajándékokat év közben meg lehet venni és becsomagolva eltenni, a főzést a frissensültek kivételével meg lehetett csinálni tegnap.

Sütni is lehetett már egy héttel ezelőtt is.

En még el sem kezdtem főzni :D

En vagyok az anya...

Ebédre maradék. Fa kész pár napja. Rend az mindig van, nagytakaritas nincs. Mostam. Nem nagy cucc. Mosogattam. Nem nagy cucc(mosogatógép). Csináltam mezeskalacsot, az sokaig eláll. Meg tegnap még egy süteményt. Nem 3-4-5 fajtat... Kinek kell annyi? Ugy se esszuk meg.. Ajandekozas alvas utan lesz. Most kvzom es netezek. Kajat lassan odarakjuk ketten a parommal. Holnap is főzök, de egy kvazi egyszerű olyan mint egy vasárnapi menü... Nem szeretem a 3 napos kajat. Iden anyost kihagyjuk az őrületbol... Nala mindig detto ez a kavalkád van. Nem ertem miert. Ha sok embert var, akkor mindenki vihet valamit. Mi tavaly franciasalit vittunk. Mas vihetett volna sutit. Megint mas meg egy sutit... Es nem kéne megszakadni🙄

Az én anyám is ilyen volt. Jaj de utáltam a karácsonyt.

Az volt mögötte, hogy mindenkinek és egyszerre akart megfelelni: gyereknek, anyósnak, saját szüleinek. Ráadásul a nagy része csak az ő fejében létezett.

Több évbe telt leszoktatni és végül már kB semmit se kellet csinálnia. (karácsonyfa egy koszorú lett, nagyi sütött, apám főzött, ilyesmik) ezután jobb volt, de addigra már majdnem el is költöztem...