Miert vannak a jo gyerekek termeszetesnek véve, mig a rosszak megbecsulve? Miert ez a tendencia?

A jóval nem kell foglalkozni, hogy "jó" legyen, hogy jól menjenek a dolgai, a rosszal igen. Emiatt a befektetendő erő, szeretet az egyik oldalon nagyon nagy kell legyen, ami gyakorlatilag nagyobb kötődést eredményez.

Apámat öcsém nem látogatta, de amikor megjelent, nagyobb szeretettel fogadta, mint engem.

Ez amolyan tékozló gyermek effektus, amit értem én, hogy így van, csak les.z.arom, mert attól még lopás.

Addig mondd el ezt a szüleidnek, amíg tehetnek ellene, mert ez hosszabb távon megmérgezi a tesóval, de akár a szülőkkel való viszonyt.

Várj el majdnem annyi, kicsit kevesebb, kedvességet, mint amennyit adsz. Ha nem kapsz, akkor vegyél vissza, mert ha csak te adsz, az veszteséges.

Ha nem tetszik nekik, mondd el, miért teszed.

Hát ez tiszta olyan nekem, mint a férjem családjában a férjem és a huga. A férjem segít az természetes, meg tőle el is várják azért, mert kötelessége családtagként - de csak neki. A huga semmit nem segít és el sem várják tőle, erre elő adják azt mindenkinek, hogy tőle fainabb gyerek nem létezik. Anyósom a fbookon pl. csak a lányát favorizálja. Sokkal többet kap, mint a férjem, bár el akarják hitetni velünk, hogy nem úgy van. A férjemnek be kellett segíteni anyagilag a családi kasszába amíg otthon lakott, a huginak semmit nem kellett beadni.

A férjem családja nárcisztikus család és ő az (egyik, én a másik) elszenvedő. Ahol ilyen van mint amit leírtál, ott erősen bajok vannak. Anyósoméknál ugye nagyon nagy bajok vannak, de nekik ez a természetes. Az ő esetükben az a valóság nekik, amit ők kitaláltak maguknak. Egy megcsinált világ.

Más esetben nem tudom mi az indíttatás a szülők részéről. Nem értem amúgy sem ezt a szélsőséges kettős mércét...

"Ugyanazért amiért semmibe veszik az anyákat akik kiszolgálják a családot. Alapnak, természetesnek veszik."

Ez jó. Nálunk hasonló van. Testvérem undorító módon bánt anyával, de anyám soha nem beszélne vele olyan hangnemben mint velem.

Testvérem konkrétan cselédnek és bankautomatának tekinti anyát, de leszarja, kedves szava alig van hozzá.

Velem már egy kisebb hiba miatt kiabált anyám, meg állandóan "mit hisztizel". De az persze nem számít hisztinek, hogy testvérem duzzogni kezd 30 éves felnőtt férfiként meg ajtót csapkod, hogy nem gourmet kaját kap ebédre.