Kiíratkozom az egyetemről, hogy mondjam el?

Az a véleményem, hogy legbelül te is érzed hogy gáz vagy, és kudarcnak könyveled el, hogy otthagyd az egyetemet, ezért született meg ez a kérdés. Aki magabiztos, kiáll saját magáért, aki maga tartja fenn magát, annak nem kérdés hogy hogy mondja el ezt a szüleinek, mert semmi közük hozzá.

Nyilvan ha a segged alá tolt apa mindent, és pénzel is ezerrel, úgy necces a dolog, én is ezen aggódnék mint te is a kérdésben.

Mennyi itt a sok irigy ember...

Szerintem itt valami jogi szakról vagy hasonlóról lehet szó, anyu v apu jólmenő ügyvéd és szeretné átadni idővel a stafétát, csak hogy a gyereket ez nem érdekli. Miért is kéne érdekelje? Legyen saját élete, céljai, ne a szülei álmát akarja élni, hanem a sajátját.

Tanulja azt amit akar. Az hogy van egy anyagi jólét amivel támogatták az egy dolog. Nem azt mondta, hogy nem akar tanulni, csak utazgatni, hanem idő kell, hogy megtalálja önmagát, meg amit szívesen dolgozna életében, mert ezt ráerőltették, nem is látott más alternatívát.

Viszont egyet jól jegyezz meg kérdező, ahhoz, hogy bármilyen szakmában sikeres legyél nagyon sok munka, stressz, lemondás vezet, viszont egy szinten felül már sokkal kényelmesebb életed lehet, mint a szüleidnek is.

Én is úgy tudom, a jogi egyetem az, ami osztatlan és 5 év.

Kérdező, SEMMI tanulás és egyetem nem ér meg annyit, hogy rámenjen az egészséged. Tudom, miről beszélsz. Nekem is ráment anno a (nem büfé szakos) egyetemre párkapcsolatom, és minden karácsonyom. (Nyári vizsgaidőszakot csak azért nem említem, mert akkor nincs ünnep). Tény, hogy a diplomaosztómon a versenysúlyomnál voltam, olyan vékony és csinos nem voltam soha előtte. Pedig zabáltam, de az ideg leette rólam szabályosan. Aztán lett egy nagyon piacképes (és nagyon utált) szakmám. Nem ért annyit az egész:((((((

Válassz más szakot, állj ki magadért. És nem kell egyből fenntartani magad. Ha a szüleidnek belefér, akkor nyugodtan csináld ezt a szülői ház kötelékében, szüleid támogatásával. Hosszú még az élet, most +3-5 év már baromira nem számít, hogy azt csináld, amit szeretsz.

Jézusom, ennyi rosszindulatot!

Ne foglalkozz ezzel, Kérdező, azt kell csinálni, amit szeretsz.

Én is béta-blokkolót meg nyugtatót szedtem az eredeti szakomon, és pszichológushoz jártam.

Hogy megfeleljek.

Nem kell, hagyd a p.i.csába az egészet, pihenj, nem éri meg!

#24, #29 voltam.

Sok sikert Neked!

De undorító a válaszolók nagy része. Remélem nincsenek gyerekeitek. Jajj várjatok, tudom, ők már 18 éves koruk óta külön laknak, eltartják magukat, dolgoznak, mellette egyetemre járnak, nem büfészakra és még haza is adnak pénzt, mert a pelenkát is ki kell fizetni.

Akinek meg jobban megy, tudja segíteni a gyereket az egy semmirekellő...

Valószínű jog lehet.

Semmi baj, ha nem érzed magadenak és eleged van.

Legyen egy B terved és közöld a szüleiddel. Viszont ha ez a félév már ki van fizetve és gyakorlatilag vége van, érdemes legalább néhány vizsgát letudni. Ha később folytatnád, hálás leszel érte.

Viszont B tervnek szerintem érdemes lenne valamit kitanulnod, ami érdekel. Akár szakmán is érdemes gondolkodni.

Van olyan ismerősöm, aki tanárnak készült 3 évig, majd elment sminktetoválónak. Neki ez volt az útja, ez állt hozzá közelebb. Van ilyen, de tényleg legyen b terv, úgy a szüleid is könnyebben fogják fogadni szerintem.

Ha a nyelvek jól mennek, azzal is el lehet indulni.

Ismerek valakit, aki otthagyta a jogot. Kezdett ő is belebetegedni. A család kiakadt eléggé, majd mást tanult. Azóta közgazdász doktor (Phd) és több milliót keres havonta. Szerintem minden embernek van joga hibázni és rájönni, hogy amit tanul az nem az ő világa. 18 évesen nem mindenki tudja eldönteni, hogy mit szeretne tanulni vagy dolgozni. Sőt az ember is változik idővel, más kezdi el érdekelni, akkor meg átképzi magát. Szerencsére olyan világban élünk, hogy nem kell egy szakmából nyugdíjba menni senkinek.

Az itteni negatív és lehúzó kommentekkel meg nem kell foglalkozni. Irigyek és élvezik, ha belerúghatnak valakibe. Igen, ez most egy kisebb kudarc, de nem jelent semmit. Felállni és menni tovább.